Lapszemle, 1928. január

1928-01-23 [1334]

metország azonban örvendeni fog, ha a baUéni államok, a láthatáron mutatkozó veszedelmekre való tekintettel ^sulyt helyeznek NámeJLarsz^ _ barátságára, éö leereszkednek az öntelt improduktivitás magaslatairól, amelyre a háború után helyezkedtek Németországai széniben. Ugyanez a németbarát áramlat észlelhető most a jugoszláv közvélemény részéről is irja a "T.Post". Amig Nagyszerbia a háborús szerzemények zavartalan biztonságában érezte magát; nem igen törődött Nóraáországhoz való viszonyával, dacáfa annak, hogy kereskedelmi érdeke , ennek'-ellenkezőjót kivánta volna. Amióta azonban Olaszország bekéri tő politikája Jugoszláviát diplomáciailag izolálta, megváltozott Belgrádban a hangulat ós hivó szavakkal ós gesztusokkal igyekszik Németoratzsgot egy szorosabb politikai viszonyra bimi. Nómejo rszá^ak, i rja_ a_"_T,_Post", _ i t1_ is ki van jelölve a teimószetes utja? kereskedelmi ós döntőbirósági egyezményeinek hálózatát hajlandó Szerbiára is kiterjeszteni. Politikai, vagy egy ilyennek csak értelmezésére is ürügyet szolgáló ^saerződósre azonban nem kapható. A "T.Post" hangsúlyozza, hogy tágabb értelemben a balkáni béke természetesen Németország érdekeit is érinti. A küszöbön levő görög-bolgár tárral ás okkal kapcsolatban a "T.Post" /L7/ szófiai jelentések alapján irja, hogy azoknak 1 eglónyeg»ebb pontját a kát állam közötti vasúti Öszeköttetós kérdése fcgja képezni, amelynek megvllósitásáról csak akkor lehet szó, ha Bulgária megkapja a népszövetségi kölcsönt. A "T.Post" megjegyzi, hogy Burovnak ós Michalacopulosnak erre vonatkozó genfi tárgyalásai, Qlaazország égisze alatt történtek, lóvén Olaszország Görögországhoz való közeledésének egyik célja, hogy Görögországon keresztül végleg megvesse lábát Bulgáriában. Görögország és Bulgária kölcsön szükségleteit 0laszaszág arra használja fel, hogy megnyerje mindkét állam rokonszenvét. A "T.Post" szimptomatikus jelenségnek tartja, hogy Nesies szófiai szerb követ,aki a bolgár-sBrb megértésről eddig nagyon bőbeszédűen