Lapszemle, 1928. január
1928-01-03 [1334]
helyzet súlyos nehézségeiről? Másrészt lehetetlen nem látni,hogy az olasz balkáni politika ezen evolúciója az 1926,szept o 30.-i livornói Mussolini-Chaberlain találkozási utáni időre esik,s bizonyos,hogy ha Chamberlain,aki Ábessiniában ós a Yemen-vidáken jelentős koncessiókat tett Mussolininak, a balkáni politikára nézve az egysógesitést ajánlotta volna,nem jött volna létre sem a tiranai szerződós,sem a balkáni olasz dissociációs politika későbbi fejleményei, Miért nem adott hát Chamberlain ilyen értelmű tanácsot Mussolininak? A ci kiró legközelebb próbál e kérdésre válaszolni, Kellog amerikai külügyi államtitkár mint a Temps 1, s a többi lap jelentik, megcáfolta azokat a hire szteléseket t melyek szerint a szövetségközi adósságok csökkentésére gondolna az ünio kormánya,, A Matin 1. megszólaltatja Arthur Capper amerikai szenátort, aki szükségesnek mondja azt,hogy Amerika nemcsak Franciaországg gal,de a többi európai állammal is háborút kizáró szerződéseket kössön s igy vegyen aktiv részt a béke fenntartásában„ Painlevó hadügyminister az angol Referee c.lapban nyilatkozott a francia politikáról,amely szerinte mindenütt a békére ós megbékitésre törekszik,ugy vélve,hogy ez a politika összeegyeztetne tő ugy a békeszerződésekkel mint firanciaorazág külön szövetségi szerződéseivel,, Franciaország egész Európában jóakaratú politikát óhajt elérni s e céltól vezérelve főleg közópeurópai szövetségeseinek iparkodik mérséklő tanácsokat adni 0 Másrészt azonban Franciaország megérti ezeknek az uj államoknak az aggodalmait,de tudva azt,hogy aggodalmukban a tulzá sokra is hajlanak,Franciaország iparkodik mérsékelni hevességüket s fegyelmezni fiatalos felbuzdulásukat e A francia-szerb szerződés békés jel legének hangsúlyozása után a minister a békeszerződések revíziójáról szól s ezeket mondjad A szerződések revíziójáról,anélkül,hogy vitatnám azokat az okokat,amelyekaAl jaxx egyes államok a revizió érdekében hangoztatnak, csak annyit mondok Ba,hogy ma semmi sem lenne veszdelmesebb a tátárs^ Pjjgy^'l^t 9íJ^iizi6 útjára lépni 0 A háborúkéi utáni Európának
