Lapszemle, 1928. január

1928-01-21 [1334]

ol yan/ való eljuttatása céljából minden/á elent ést vagy közléat megküldhet , amelyek • kormányok nézete szerint az investigációs jognak a Tanács által való gyakorlását megkövetelik. - Ezzel tehát 1924, óta tisztázva van, hogy csak valamely kormány tehet , ha fcagj a a Népszövetségnek, az investigációs jog gyakorlására a főtitkár közvetítésével javaslatot a Tanácsnál. És azoknak a kormányoknak, akik maguk vannak képviselve a Tanácsban, csak az az előj oguk van* hogy nem kell nekik igénybevenniök a főtitkár közvetítését, hanem hogy közvetlenül a Tanácsbaftj, tehát valamivel kevésbbé formális módon, tehetik meg ezt az indítványt Ez továbbá még azt a változást vonja maga után, h(^y a Népsz övét s ég Állandó Katonai Bizottsága, amellyel különben a főtitkárnak megküldött okmányokat azonnal közölni kell, nem azonnal, hanem csak a j ogi tárgyal* után /sajtóhiba következtében lehetséges, hogy "Ratsverhandlung

M-ról, tehát a Tanács tárgyalisairól ós nem "Rechtsverhandlung"ról van szó. Ref. megj . / nyer tudomást az anyagról* A kérdés súlyosságánál és komolyságánál fogva, amelyről szó van, természetesen kizártnak kell tartani, hogy valamely tanácsdelegátus kormányának ha torozott utasitása nélkül valaha. , mint Hymans akkor gondolta, "spontán" tehetne ilyen indítványt, még ha ez formálisan j ogilag megengedhető volna is. Azonban kétségtelenül nem ez az eset áll fenn, mert nem a delegátusok tagjai a Tanácsnak, hanem kormányaik és csak a powtatlaa kifej«*éstnó&(3(8 ryvgezik, ha erről vagy amarról az állam" férfiúról miüt tanácstagról beszélnek. - Az olasz-magyar esetben, miután a kisentente államai közül Románia tanácstag, az imént emli " tett elj áráa ^Lószinüle g ig énybe fog vétetni , ha az ügyet egyáltalán a Tanács elé kivánj ák juttatni. Ebben az esetben a román kormánytól függne, hogy a Tanácsban való képviselŐj • ált aL akarj a-e szóvátenni az ügyet, vagy pedig hogy azt a j ogát akarj a-e igénybe venni, hogy mint a Népezövetség tagj a, már mpst eljuttassa az előttefeVvő