Lapszemle, 1928. január

1928-01-20 [1334]

hogy ugylát szik,aogy a német iskolakérdés Magyarországon nem akar nyugvópontra eljutni és mégis az iskolakérdés kielégítő és végleges megoldása előtt nem lehetséges a kisebbségi problémának a megoldása Magyarar szagon. Más államokban t alán a kisebbségi problémának. - 3Őt talán első helyen - politikai és gazdasági jellege is van, Magyaror­szágon ionban kimondot t kulturkérdés , amely csak ksv é s j óakarat mel­lett is megoldható és amelyet meg is kell oldani , ha nem akarják meg­ingatni a mag yaro rs zági németséget a mértékadó körökhöz való bizalmá­ban. Hosszasan foglalkozik azután a különböző tipusu iskolák megvál­toztatásával s azután arra emlékeztet , hogy a kormány orgánuma, a "Polit isches Volksblatt" az iskolakérdés megbeszélésében azt mondot­ta, hogy pesszimizmusra nincsen ok. Pesszimizmusra azonban maga a "Polit isches Volksblatt H jogositana, amely néhány nappal később tu" dósitást közöl arról, hogy Dunabogdány német iskoláiban feliratok varr nak arról, hogy ott csak magyarul szabai be>szélni. Hiányzik, a német tankönyv is. Mint az emiitettbői látható, csak részben valósultak meg azok a remények, anel ;yeket az 1927./23.-i tanév kezdete előtt tartott konf sr" nczi ához fűztek. Általában a közoktatásügyi minisztérium sza­bót ázsát sejtik, a dolog mögött - amikor nem kell éppem Klebelsberg gróf kultuszminiszter személyére gondolni, aki Bethlen iellenéábasa. Azonban tény, hogy Bethlen (prof miniszterelnök továbbra is a kisebb­ségi rendeletek szigorú betartásának álláspontján áll és hogy az ő személye talán az egyedüli és legutolsó garanciája annak, hogy a ma­gyar országi németség iskolakérdése minden ellenakció dacára a legkö­zelebbi években mégis megoldást nyerhet*

Next

/
Oldalképek
Tartalom