Lapszemle, 1928. január

1928-01-20 [1334]

A Temps 18. vezércikke a balkáni helyzettel foglalko­zik, Marinkovics szerb külügyminister legutóbbi beszéde kapcsán. Micha­lafcojsulos görög külügyminister nyilatkozata után most Marinkovics minden kétséget kizáró módon szögezte le a jugoszláv álláspontot,amely : A Bal­mind kán a balkániaké! Vagy onnéllóak maradnak a Balkánállamok,vagy egyikük sem marad az,. Olyan elementáris igazság ez,hogy ezt meg kell gondolniuk azoknak is,akik esetleg hajlandóknak mutatkoznának ennek vagy amannak az idegen hatalomnak az usályhordóójául szegődni. Marinkovics nyíltan kimon­dotta, hogy Szerbia védeni fogja, ha kell egyedül is, azt az elvet,hogy a Balkán a balkániaké kell legyen, 3 hogy küzdeni fog minden idegen gyám­kodás ellen,még akkor is, ha egyes balkánállamok rosszul felfogott érdek­ből, támogatnának bizonyos idegen térfoglalást a Balkánon, h z a pont tesz kényessé az olasz-szerb viszonyt,.irja a Temps,astt az olaszok Szerbia túlságos balkáni hegemóniájától féltik saját érdekeiket, a szerbek pedig attól tartanak,hogy Olaszország átveszi a volt Monarchia Drang nach Os­ten politikaját.Az az olasz követelés,amely a fasiszta lapokon keresztül azt kivánta,hogy Franciaország en-edien teljesen szabadkezet Olaszország­nak a Balkánon, kissé együgyű ; mert bár Franciaországnak a Balkánon sem­mi önző célja nincs, magától értetődik,hogy nem lehet közömbös a Balkáni helyzettel szemben,amely az általános európai politikát közelről érinti s a béke fenntartására hivataott hatalmakat is érdekli. Franciaország a Bal kánon a balkáni szolidaritás és az egyensúly fenntartása érdekében dolgo­zott,mert ha ez az egyensúly felborulna,súlyos k.vetkezéényekkel járhatna az általános békére nézve is. Nem szabad azonban azonosítani az olasz la­pokat Mussolini reális politikájával,amely remélhetőleg lehetévó fogja tenni,hogy az olasz-francia tárgyalásokkal párhuzamosan folyó olasz-szerb tárgyalások a két ország lojális együttműködését fogják eredményezni. nM&iÁtlíXi LKVÉLTÁR rVi, ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom