Lapszemle, 1928. január

1928-01-19 [1334]

amelyhez a paktum szerint nem kell egyhangúság. Hiába volt minden érvelés a Népszövetség ragaszkodott ahhoz, hogy a véleménykérdóst is csak egytagúiag lehet elhatározni. Igy aztán a népszövetségi Tanács ré vén, bár nem sikerült az op tán sokon esett sérelmeket orvosolni, nyitva maradt az az ut, hegy a nemzetközi szerződésekbe ütköző román agrárrefoimból kifolyólag sérelmet szenvedett optánsok és nem optánsok a háromtagú vegyes döntőbiróság előtt perelhessék a román államot. Mire va ló hát, mondja Lukács Gyöxgy, sirjából kiásni ízt a szerencsétlen epiminden zédot, amelyet a nemzetközi döntőbiróság már régen megfosztott/erőszakolt jel en tőségét ÓL, Na^- Elek rendk.követ a MTI utján egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy tiltakoznia kell könyvének a Nagy Imii által a "Pesti Hirlap"-ban történt beáll itása ellen, mintha könyve Nagy mii "felfogásának adna igazatf ellenkezőleg könyve teljesen kidemboritja a brüsszeli tárgyalások meddőségét és csak azt igazolja, amit Bethlen István gróf és Apponyi Albert gréf rnogállapitottak, hogy a iJópszövetségi Tanács sietett Csáky Imre gróf paraf jába kapaszkodni, hogy e ránk nézve kellemetlen ügyben ne kelljen meritóriusan állást foglalnia Arról, hogy Csáky Imre gróf magáévá tette volna a rönái álláspontot, könyvemben, mondja :íagy Elek, szé sincs ós aki abból mást akarna kiolvasni>

; az vagy nem tud olvasni, vígy nem akar érteni.Nagy mii erre a "Magyarság"-ban azzal válaszol, hogy Nagy &; lek nyilatkozatával semmi t"aem"váTt őz tat az a tény, hogy könyvében végzetesnek mondta Csáky Imre gróf brüsszeli szereplését, a "Magyar Hir3^>

w-ban pedig ezzel a mondattal válaszol: "Az ő könyvéből megjelent részlet a legjobb válasz nyilatkozatára." A "Magyar Hirlap" mai számában rámutat, hogy gróf Csáky Imre b rüs sz elTelja"rlsa"mar* 1923. juiius 11 -én a magyar nemzetgyülés eló került. Hegymegi Kiss Pál akkori nemzetgyűlési képviselő interpellációt intézett Daruváry Géza külügyminiszteihez.A nemzetgyűlés napié