Lapszemle, 1928. január

1928-01-18 [1334]

Külpolitika. líagy figyelemmel kiséri az angol sajté a kubai pánamerikai kongreszust, különösen mivel maga Coolidge is részt ve z azon Mughes-szal együtt. 5z' alkalomból az összes lapok rámutatnak Amerika imperializmusára Nicaraguában, amely ha nem is tárgya a konferenciának, bizonyára megbeszélésre kerül lavanában. A Times 16 kiemeli, hogy mig amerikai matrózok harcolnak Nicaraguában, hogy a konzervatív elnököt tartsák uralmon, a latin amerikai közvélemény szerint iucaraguábaA a liberálisok vannak többségben. A magasröptű ideális nyelvezet Amerika részéről, amely sehogy sem fér össze Amerik? tetteivel, igen sok kárt okozott Amerikának. Mindenki tudja, hogy a demokrata külső alatt annak épen paródiája rejtőzködik. A Horning Post 16 szerint amerikai elnökök külföldi utazása ritkán jár Szerencsével, amint azt 7ilson szerencsétlen párizsi kirándulása is mutatta a békeszerződések tárgyalása alatt. Latin- Amerika nem hajlandó elfogadni a. Monroe-elv azon értelmezését, hogy Ara erikának van joga kizárólag rendet csinálni teljhatalommal a kisebb amerikai államokban. A népszövetség is kemény dió e kongreszszuson, mert mig Amerika e leniégs a népszövetségnek, a lat in-ara erikai államok mind erősebben közelednek feléje. X Weevtainster Gaz ette 16 kiemeli, hogy Amerika politikája erősen iá erialista. és amit elitéi Anglia részéről Kínában, ugyanazt teszi líioargjguában. Coolidge-tői a délamerikaiak többet várnak, mint meleg frázisokat. A Monroe-elv nem jelentheti Amerika uralmát a többi amerikai államok felett. Anglia, érdeke, hogy béke legyen és ez Amerika érdeke is. A Manchester Guardian 16 szerűt "az amerikai alattvalók élete és vagyonbiztossága", amelynek alapján viseli toerika a háborút iüoaraguában nagyon tág fogalom és ugy is értelmezhetJ, hogy Amerika kereskedelmi érdekeit védelmezi fegyverrel UicaXaguábaJt, Nem valószínű, hog* a konforenoián valamilyen formában meg ne pendítenék a kérdést, hogy Amerikáik szabad-e íiioaraguáDan erőszakosan fellépni * .J-A x-\