Lapszemle, 1928. január
1928-01-18 [1334]
Az olasz-francia tárgyalások megkezdésének előestéjén f a Petit Párisién 16, római levelezne örömmel állapit jaj meg, hogy a tuniszi olaszok ügyében s a tangeri kórdósben nem lesz nehéz végleges megegyezésre jutni a kát kormánynak,ugy hogy az olasz lapok is optmista szemmel néznek a tárgyalások elé* Ami afc olasz lapokban megjelent olasz követeléseket illeti, sokan azt állitották,hogy ezek nem fedik az olasz kormány álláspontját* Sajnos ez nem igy van,mert ezek a követelések igenis egy egys ges nemzeti programmot képeznek,amely már a mai rezsim előtt megvolt,, Remélhető azonban,hogy a Franciaorszaggal való barátságos viszony vágya meg fogja könnyiteni e téren az egyébként elég kényes természetű tárgyalásokat is. A cikkiró szerint az olasz-francia megegyezés az olasz-szerb feszültség enyhülését sa kisantentehoz való olasz közeledést is maga után vonja majd, A Parisban ülésező volt frontharcosok nemzetközi szövet sége elhatározta,hogy kezdeményezni fogja minden év szeptember hónapjának első vasárnapjának a "béke napja " gyanánt való megünneplését.Hegállapitot : ta a gyűlés az augusztusi berlini kongressus programmját is o /0euvre 16„/ Belpolitika, Caillaux Rpuenben tartott nagy beszédében kifej tette,hog az eddigi pénzügyi nenezségek miatt a felelősség elsősorban a volt Bloc Nationa-rezsimet illeti,amelynek könnyelmű politikája sodorta voltaképen az államot a katazstrófa felé. Nem a kartellista kormányzat hibája volt tehát.ha a pénzügyek válságba kerültek,, amely válságot a agfebukott'nacionali, ta körök segitettek pánikkeltéssel jabukra kihasználni, sürgeti a frank stabilizációját, igazságosabb, szociaálisabb adórendszert követel f főleg a hirtelen meggazdagodottak megadóztatását^ progressiv örökösödési adó formájában, A kartellek szirgorubb ellenőrzését is követelte,, Blszásazal foglalkozó cikkében a P.P>irisien 16-Strasburg szépségeit méltatja s Prágához hasonlitja az elszászi fővárost,amelynek egyébként a középkorban sok kapcsolata is volt Prágával„ötrasburg megőrizte elszászi karakterét,tradicióit.s miután önként lett franciává s az is akar maradni.- Az elszászi autonómista mozgalmat, amely már valóságos szeparatozmussái fajult,- német befolyás alatt,- a kartell vallásellenes produkálása fejlesztette ki t-fejtegeti az fícho de i J aris 16»- Az Oeuvre 16.ezzel szemben'élesen támadja az elszászi klerikális Union Populaire Rópublijainet.amely legutóbbi hazafias deklarációjának takarója alatt nem átallotba vallási ,iskolai s közigazgatási kivánságok formájában magától a korisnytól követelni az autonómista programm végrehajtását,Mert amit az U.P.R, cár,nagy szerényen, az egyértelmű iálszász teljes autonómiájával.
