Lapszemle, 1928. január

1928-01-17 [1334]

nagy sikert fognak aratni, végül hogy Koch "bizalmát fejezte ki a német-franczia közeledési politika folytatásával és fejlődésével szemben és a Francziaország é 3 Németország közötti gazdasági és intellektuális viszony szorosabbá tételét kivarrta, a nagynémet "Deutsche Tgsztg. H /l4-24/ füz elitélő megj egyzéseket» Koch Poincare franczia mini szt erelnökkel folytatott előbb megbeszélést , akit nem is talált olyan rettenetesnek és vele igen j ól társalgott a német-franczia politika követelményeiről. Ismerjük ezt a dallamot- úgymond - amellyel Német ország ct újból - és újból álomba ringatják, hiszen amikor Poincaré elsőizbm lett a háború után miniszterelnök, ugyanezek a dolgok voltak olvashatók a német baloldali sajtóban, amely azt mondotta, hogy Poincare fsltétlaa megértéssel van az európai helyzet iránt és egész jól fogunk vele kij ö> ni. A válasz a Ruhr-megszállás volt. Azonban a baloldal nem okult. Wirth, volt birodalmi kancellár szintén Parisban időzik és ő i s érintke* zésbe lépett ottan mértékadó politikusokkal. Briand reggelit adott tiszteletére, amelyen a német nagykövet is résztvett. Jelen volt néjiány m\ m m ma — * kemény franczia nacionalista, mint Barthou és Paul Boncour és néhány hamisítatlan militarista. Talán azt halljuk egy idő múlva, hogy ezek a francziák is t ul aj donképen feltétlenül német-barát oeient ációj uak, mondja gúnyolódó hangon a közlemény* A nacionalizmus a német bal.oldal számára tudvalevően csak Németországon létezik. A győző államok, agresz8Ziv, brutális, lovagiatlan nacionalizmusát szépitik és körülhizelgik, azt a kis éri etet pedig, hogy Németország bántalmazott, megcsalt és^Z^) védtelenné tett népében újra felébresszék az egészséges és természetes védelmi erőket, alapjában elitéli. Koch sárról is beszélt, hogy a német választások a német baloldal megerősödésével fognak j ár ni ós ehhez a német-franczia viszony szorosabb kiépitésóre irányuló reményét fejezte ki. Közvetve azzal is felkínálkozott a francziáknak, hogy Parisban ismét a páneurópai gondolat ni vének mondotta magát. , noha tudnia kellé*