Lapszemle, 1928. január

1928-01-13 [1334]

• zott revizió támadási pontját? A "kis nemzetek" azok, amelyek ugylát * szik, a legnagyobb veszedelmet képezik. Rajtuk kivül azonban még a nagy nemzeteknek is léteznek olyan problémái, amelyeket revizió alá akarnának vonni. A békeszerzódések kritikájában és a revizióra irá • nyúlé javaslatokban Lloyd George világosan jelölte meg, hogy mii jen nemzetek lennének szerinte a "revideáltak", és melyek a "revideálok", más szóval, hogy kinek kellene hasznot húzni és kinek kellene kárt vallani a revízióból. Vagy röviden kifejezve: kinek oldalán vannak máma Lloyd George rokonszenvei. Rokonszenvei a követ kezeknek s zólnak: Németországnak. Ausztriának, Magyarországnak és a "revizió alá vonandó nemzetek" a következők volnának: Franczi aország, Olaszország, Románia, Jugoszlávia, Cseh-Szlovákia, Lengyelország. Más szavakkal - ós ez szinte hihetetlen élcnek tűnik fel: a Középhatalmak mellett ,a szövetségesek ellen. Persze látható, hogy a formula nem szólhatott más* képen, mint: a legyőzet tön ejtett kár jóvátétele a győaő rovására* Az első és legfontosabb problémát Magyarországnak nevezik. Sok ember van, aki azt állit ja, hogy Magyarország a trianoni szerzaSdés által teremtett helyzetben sem élni, sem meghalni nem tud: tulnagy és vitális terűleteket szabdaltak le. Vájjon jóvá akarja-e ismét tenni Llpyd George a kárt? Vannak-e rá eszközei, még ha egyszer isméit brit-t miniszterelnök lenne is, Magyarországot rehabilitálni? Meg van-e neki a lehetősége arra, hogy Magyarországgal szemben megtartsa azt , amit az utóbbi időben egy csomó beszédben igért Magyarországnak? Nem, és háromsaor nem. Határreformok;, amejryek 1919.-ben könnyűséggel voltak végrehajthatók, ma lehet et lenek lettek. Egyetlen olyan ország sem, a mely a szerződések által meggazdagodott, fogja jószántából az 1919.ben nyert területből még csak a legkisebb darabot is visszaadni: sem Jugoszlávia /melyik részt?/, sem Cseh-Szlovákia /Valamikor magyar Szlovákia egy részéről volna szó/, sem Románia /amelyről Lloyd George