Lapszemle, 1928. január
1928-01-11 [1334]
X^^X Magyarország.- Utódállamok, A zzent-gotthárdi esettel kapcsolatban a Temps ii 9.ausztr ai hírrovatában ismerteti a Grazer Tageapostn ak azt a cikket,melyben az ausztriai hadsereg növelését Kívánja,tekintettel az országot nyilvánvalóan fenyegető" veszélyekre,melyek hasonlók ahhoz.mint Belgiumét 1924-ben érték, -Azt a hirt is közli a lap|hogy az osztrák parlament főbizottságában a szocialisták azóvát szik az esetet, -Idézi a lap a Vossische Zeitungnak azt a bíró t.ho^y a kisentente a népszövetségtől vizsgaiooizott ság kiküldését fogja kemi, -A Matin 9. a Berliner Tageblatt ós Voss.Z.nak a szent-gitthárdi incidenssel kapcsolatos értesüléseit reprodukálja, .- A Petit Párisién 9, bécsi távirata szerint az osztrák baloldali körök meggyőződése,nogy a fegyverszállitmány igenis Magyarországnak szólt, s hogy^ove-Meston Berkovics testvérek cég nincs,A szocialista Pouulaire 9. tovább sürgetiihogy a népszövetség küldjön ki vizsgálobizotts;. got Liagyar országra .sajnos óeipel nem t&ra gátja ezt a köve telest,mert ő most L'üssolinival flörtöl,sőt a magyar fegyvercsempészés ügyét is az osztrák proletariátus ellen akarja kiaknázni ^amennyiben a hadsereg erősítését köve teli,Romániában is nagy a nyugtalanság, csakhogy o:t meg az a bai ? hogy egyrészt a romén kormány maga is diktatórikus,másrészt pedig, Bratianu és ttethlen gróf nem is állnak oly messze egymástól,mint hinnők,hiszen Bethlen gróf tanácsolta az erdélyi magyaroknak,hogy szavazzanak a Bratianu-pártra c /!/ De meg Olaszországgal is lóbarátságot tart Románia a előrelátható,hogy erre való tekintettel Románia aera iogia erőazakolni a népszövetségi vizsgálatot.Jugoszlávia óz Csehország meg Pária után indulnak, Páriatói függ tehát a nepszövetaág állásfoglalása. A 3oir /5/ a szentgotthárdi incidenat felhaaznália arra, hogy megmutassa,mennyire rae b változott az olasz politika eredeti aagyaréa osztrákellenea iránya, amely ma már nyíltan a trianoni szerzódóa ellen dolgozik. Nyilvánvaló,irja a lap,hogy az olaaz fegyvergyár caak hivatalos engedéllyel küldhette a fegyvert Magyarországba.Az olaaz-raagyar barátság alapja a lap szerint egyrészt a két ország kormányzati rendszerének rokonaágában,máarészt abban kereaendő,hogy Olaszország Magyarországot ^zerbia bekéritóaének tökéletessé tételére akarja felhaazná.ni. A Joir 5 , közli Korányi báró párisi követünknek levelét, melyben visszautaaiTJa a megcáfolja a lapnak azt a beállítás t.mintha Hatvani bárónak a párisi magyar követség adott volna engedélyt a hazatérósre,s bizéoaitotta volna őt arról,hogy nem lesz iildo. éaben része, --egál lapítja a követ,hogy Hatvani sohasem kárt a követségtől ilyen engedélyt és seramifele magyar hatóságtól ilyen Ígéretet nem kapott,hanem titokban tért haza, Ausztriának szomszédaival való viszonyával foglalkozik az Ere ^ouvelle 9.-ben L.- Leontin. Megá:lapítja,hogy az öaszea utódállamok közül Csehország m tat legtöbb reália jóakaratot Ausztriával szem-