Lapszemle, 1928. január
1928-01-02 [1334]
A Temps 29, vezércikke az olasz-görög viszony kérdésével foglalkozik Miehalakppulos római utja és ez után tett kijelentései kapcsén, örömmel látja a nyilatkozatokból a Temps,hogy Görögország nem óhajt semmiféle harmadik hatalom ellen irányuló szerződésben résztvenni, - s igy hü marad ahhJZ a politikai tradicióhoz,amely szerint Görögország egyformán támaszkodik Franciaországra, angliára ós Olaszországra, tehát nem szegődik az olasz külön politikai célok engedelmes szolgájává így azután csak természetes,hogy egy oly olasz-görög megegyezés,amely a Balkán helyzetének békés konszolidálását tűzné ki céljául csak örvendetes lenne,mert ép ugy mint az olasz-román, az olasz-görög szerz'dóa sem célozná Jugoszlávia bekéri tését.Igen üdivös volna egy ilyen szerző* désnek egy görög-szerb egyezménnyel való kiegószitóse, a remélni kell, hogy igy a balkáni helyzet tisztázódása ujabb lpéssel halad előre* A Tempa 30. vezércikke a romániai politikai kis Mixusi harcokkal foglalkozik s rámutat arra,hogy a jelenlegi román helyzet igen nagy ügyességet s nagy reálpolitikai érzéket követel meg a román kormonytól,szerencse,hogy ezek a tulajdonságok megvannak Bratianu Yinti Iában ós legfőbb munkátársaiban,Titulescuban ós Ducában.Szó van arról, hogy a román kormány átalakul, ez az átalakulás azonban csak alárendelt sIÍm§íf! é vlltozásokat jelentene,nem pedig a nemzeti egység-kormány megalakulását, ami a liberális párt minden fáradozása és az ellenzéknek tett koncessiós javaslatai ellenére meghiúsult mindeddig a nemzeti parasztpárt hajthatatlansága miatt. A pa asztpárt uj választásokat követel,amibe a liberálisok nem egyezhetnek bele,mert az alkotmány értei-
