Lapszemle, 1928. január

1928-01-10 [1334]

jugoszláv állam ezeknek minden aggály nélkül nagyobb szabadságokat nyújthat,, Nem kevésbbé fontos , hogy Jugoszlávia állama és népe egy- és mindenkorra "beletörődjék a karinthiai népszavazásba és lemondjanak árral , hogy valamikor Klagenfurth és Villah jugoszlávok legyenek, A hal' madik fejezet, az u.n* "Anschluss", amely a német nép számára ug van" az, amit a balkáni szlávok részére a

w

Jugoslavij a

M -fogalom testesit meg. A német nép valamely más népnek a csatlakozási gondolattal szemben való beállitásán méri meg, hogy ki viseltetik iránta jóakarattal, vagy nem. Az európai n

a

nzeti kisebbségi népek egységes frontjáról közöl ciWcet a "Frankf.Ztg. "-ban /Ö-2l/dr.

t Camillo Morocutti , a 8"iWniftl.J5^AJ2éB459wHé«4-Ll« elnöke, akinek fejtegetései a lap szerint olyan pr obiamat t argyalnak , _am5 ly a jki sebb se_gi_ mozgalom _»aáj mára döntő jelentőséggel bir és a kisebbségek legutóbbi kongresszusán a németországi kisebbségi delegátusok kilépésére vezetett* Miután dr. Morocutti Hémei Népszövetségi Ligája érthetetlen módon belgrádi narancsra hirtelen felo sziaitat ott , a cikk különös aktualitást nyer, Morocutti kifejti, hogy a genfi kisebbségi kongresszusok feladata Európa különböző nemzeti kisebbségi népei között eszmecsere, tanácskozás és bizottsági együttműködés utján hel yre állit ani az európai nemzetiségi csoport-ok eszményi szolidaritását és ezen túlmenően gyakorlati munka és szervezkedés utján eljutni a kisebbségi népek egységes frontj ához

; A külföldi és a határmenti németség 1927.-i helyzetét igyak" szik megvilágítani nagynémet szempontból a nagynémet "Deutsche Tgsztg." /8-13/ W. S. -j elzésü cikke, amely a lapnak "Das Deutschtum in Ausland" cimü mellékletében jelent meg. Megállapítja, hogy az észak-sleswigi , a szegélyállamokbeli - és nagy fenntartással a jugoszláviai németek