Lapszemle, 1928. január

1928-01-10 [1334]

crszgg irják alá, s csak azután a többi államok„Azért kell ez,mert más* kép végnélkül elhúzódna a szerződés létrejötte,ha minden, hatálcásak egj szerre kellene aláírni azt,Ugyancsak a szerződéster^: sikerültót segiti elő a támadó háborúra való korlátozás is,- A támadó háborúra korlátoz-s helyesli teljes mértékben az Oeuvre 9. is.- A kommunista.Sumanitó 8.az már egész tervet hipokrita kapitalista szemkitörlésnek minőstti,amely csak azért sem sikerűibet,mert a támadó állam fogalmát definiálni eddig sem sikerült ós sohasem fog sikerülni. Az olaszok gyarmati követeléseivel foglalkozik az Jücho de Paris 8.-ban a Rómában időző Guy Mounereau, Rámutat a gyarmati kérdésnek az olaszok kedve szerint való rendezésének nehézségeire,s meg szólaltatja Prabcesc Coppolát,aki kifejti azt a ,eggyőződósót,hogy lehetséges volna az olasz igényeket teljesíteni akkor,ha Franciaország megértené végre,hogy biztonságát sem Lokarno, sem a nagyon is költséges s amellett komoly értékkel naa biró kisentente támogatásával,sem máskép nem garantálhatja eredményesen, csak egy olasz-francia szövetséggel, Olaszország hajlandó volna a francia bittonságot garantálni,ka Franciaország cserében Szíriáról lemondana,akár Abessiniában adna konoessióka Olaszor szagnak. Pertinax az. Scho de Paris 8.-ban az olasz lapok-ellem kező állításaival szemben leszögezi,hogy Contarini olasz külügyi államtitkár 1923-ban igenis ajánlatot tett olasz-francia-jugoszláv paktumra, de azt akkoriban Poincaró elutasította. 1924 januárjában megújította Contarini ezt az ajánlatát,Poincaró akkor már hajlandó lett volna elfogadni, de akkor viszont az olasz kormány nem tartotta fenm ajánlatát,ha nem jan.2?«-ón megkötötte a közvetlen olasz-szerb szerződéat.fittől kezd dtek meg sajnos Olaszországnak a kisentent elleni lépései .amelyek egy hirtelen fordulattal az olasz-alaán szerződésekhez vezettek. A Temps ?. aserb cáfolatot közöl ,amely megcáfolja azo-