Lapszemle, 1928. január

1928-01-09 [1334]

minden községben kimutatást kell készíteni és állandó jegyzéket vezetni az ottani állampolgárokról. Akinek községi illetékessége megvan, megkap­hatja az állampolgársági bizonyítványt is* Szerbiai állampolgárságot szü­letés* honositáa és házasság folytán lehet nyörni. A nő gjegtarthatja ere­deti állaapolgárságáty ha ezt a házasságkötés alkalmával bejelenti>Idegen állampolgár, ha 21. életévét betöltötte, 10 éve Szerbia területén tartózko­dik és igazolni tudja* hogy magát és családját el tudja tartani s valame­lyik közsigi illetékességet kilátásba helyezték számára,, erkölcsi bizonyít­vánnyal rendelkezik : régi állampolgárságáról való lemondása mellett kérhe­ti a szerb állampolgárságot. Ilyen kellékek nélkül is megkaphatják a szláv anyanyelvűek, valamint idegen egyetemi tanárok s mindenki ? akiknek állam­polgársága. Szerbiának állami érdek s akik nagy szolgálatot tettek enn.ak az országnak. Ilyen esetekben elég 3 esztendei tartózkodás az országban* Az állampolgárságot el lehet veszíteni, ha valaki idegen állata szolgálatába lép akár polgári, akár katonai minőségben,. Elveszthető hűtlenség esetében iSo A törvényjavaslat 6* része arról intézkedik,hogy ma kiket kell szer­biai állampolgároknak tartanie A 2. pont szerint akiknek az állampolgársá­ga a békeszerződésekben van megállapítva* azok a szlávok, akik 80 éve lak­nak a mai állam területén /agy legalább két évig állami szolgálatban vol­takj, akik 1918 december l-ig valamely itteni községben illetőséget szerez­tek; akik a háború alatt szerb zászló alatt harcoltak, az orosz menekültek, ha külön kérvényben kérik 1938 végéig* Azokat is állampolgároknak kell még tartani, akiknek más állampolgárságuk nincsen és szerb területen születtek* A Bácsmegyei ITapló /7/haladásnak tartja a múlttal szemben ezt a javasla­tot , de olyan intézkedést követel, mely a volt magyar területen élő''állam­polgárság nélküli állampolgárok* számúra biztosítaná azt a jogot-hogy ál ­lampolgárságiikát rendezhessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom