Lapszemle, 1928. január

1928-01-27 [1334]

ben ellent4tes érdekeket kell összeegyeztetni,ami csak intelligencia és jóakarat kérdése, Márpedig - igy a cikk - a mi román barátainknak el keli ismernie, hogy az Avaresca után következő kömény ok nem valami nagy igyekezetet mutattak ezen a téren és természetes, hogy ezek a tárgyalások elaludtak* Pedig -Bukarestben meg kellsne érteniök , hogy az olasz politika kulcsát a Fekete-tenger vidékén éppen a nyerá anyagok biztosításának kérdése képezi és ebben az órában szívélyes viszony olyan országok között létesülhet^amelyek reánknézve biztosítékot nyújtanak^ hogy többé-kevésbbé megszabadithajjuk magunkat a nyugat felé való" gazdasági alárendeltség helyzetéből* Vájjon el lehet-e mondani, hogy az utóbbi hónapokban javulást mutatott Italia és Románia vissonya, ha nem is lényegében, de legalább is külsőségeiben ? tártatlanul nézve megállapíthatjnk,hogy a felfogás megváltozásának némi szimptoméi jelentkeztek* A köztünk és Jugoszlávia között felmerült feszültség pillanataiban a bukaresti kormány nem ragadtatta magát a Belgráddal való szolidaritás túlzott megnyilatkozásaira. Most pedig, hogy a iramán külügymini ss ter megkezdi látogató körútját ^uropa jelentékenyebb külügyi hivatalainál opportunusnak véli, hogy a látogatásokat Rdmáb-a kezd ja és finom érzékkel a faiazzó Chigi presztizse iránt érzett elismerését nyilvánítsa. Az ő intelligenciája és éleslátása, amelynek éppen azt köszönheti, hogy a jelenlegi Suropa egyik előtérben álló államférfijának tekintik , módot adnak neki arra, hogy saját szemeivel győződjék meg,mennyire nem követ Italia semmiféle hegemonikus célokat a Balkánon és a Danamentén, hogy kifejezetten éa kizárólag azt, a mérséklő és egyensúlyozó funkciót óhajtja gyakorolni, amefy a Habsburg-Monarchia eltűnése után jogot ad neki arra,