Lapszemle, 1928. január

1928-01-27 [1334]

m Az acho de Pária 25.-ben Pertinax megütközve látja,hogy a kis­entente népszövetségi lépése még mindig nem törtónt meg,3ot állitólag az hallatszik,hogy a népszövetség invesztigációs jogát sohasem fogja gya­korolni t nint ami összeegyeztetnetétlen a lokarnói politikával.A magyarok persze kapnak az efajta hangokon s különös érvekkel igyekszenek azokat alátámasztó.:. Apponyi /ilbertnek a Pester Lloydban megjelent cikkével fog­lalkozik ezután Pertinax a azt irja,hogy Apponyi óvatosan kikerülte azt a lí ordast, hogy vájjon azállitottak-e igen vagy nem hadianyagot Magyaror­szágra?Azt is elfelejti Apponyi,hogy a-kisentente helyet foglal a nópsz. invesztigációs bizottságában,ellenben azt botránynak tartja,hogy az álta­lános leszerelés még mindig nera valósult meg,csak a legyőzötteket szerel­ték le. Pertinax szerint ez az érvelés a legypzott országok közös érve* lóse,amelyet raég a leszerelési konferencián is ki fognak fejteni,Az ami absz rdua Pertinax 3zerint,az az,hogy megengedik a leszerelt és elleaór­zés alá vetett országoknak,hogy mint egyenrangú felek résztvegyenek a le­szerelési konferencián.Mert:vagy egyeníorangu felek a legyőzöttek s ak­kor nem szabad őket vizsgálatokkal fenyegetni,vagy inferióris helyzetben vannak s akkor nem szabad őket a leszerelési konferenciára bocsátani, &hol aztán hol mint egyeniangu felek,hol mint elnyomott páriák szerepel­nek. Az a rendszer,amely ilyen ellentmondósokat foglal egy kalap alá, mint azt az invesztigációs-leszerelósi rendszer teszi,nem sokáig tarthat­ja magát.Reméli a cikkiró,hogy a kisentente népszövetségi lépése mégis megt'Jrténik,ami szükséges is,mert Budapesten állandóan az európai rend ellen konspirálnak.Ha ezt megállapitiák,akkor majd nehezebb lesz Magyar­rszágnak a leszerelés kérdésében szóhoz jutnia,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom