Lapszemle, 1928. január
1928-01-25 [1334]
szerint mo3t már Amerikáé a szó,tőle függ,megvalósulhat-e a szerződós.A Débats 23.-ban Gauvain helyesli,hogy végre valahára a népszövetségről is megemlékezik a jegyzék,s kifogásolja,hogy az európai államok szinte szégyellik bevallani a népszövetséghez való viszonyukat, lirth volt német kancellár nyilatkozatát közli a Matin 23 4 Wirth utal az idei "világválasztások 1 'nagy jelentőségére*arra,hogy az amerikai,német,francia és angol választások kimenetelétől függ elsősorban a jövő nemzetközi politikájának iránya 0 Szimpatikusnak tartja a Páneurópa mozgalmat, de azért véleménye szerint nem szabad túlzott centralizálás hibájába esni,hanem elyet hagyni a nemzeti önnállóságnak is.Véleménye szerint sohasem volt a talaj kedvezőbb a német-francia közeledésre mint ma^ ehhez azonban mindkát részről az elfogultság kiküszöbölése kell ami annál inkább kibánatos.mert e nélkül a közeledés nélkül 3urápa újjáépítése 0 lehetetlen, Örömmel látja,hogy a megértés francia részről is halad előre, A küszöbönálló francia-olasz tárgyalásokkal foglalkozva Jacques oeydoux a -etit Párisién 23 e-ban mindenekelőtt rámutat arra,hogy az olasz követelések nem a fasizmus programmja,hanem jóval korábbi eredetűek mint a fasizmus hatalomrakerülóseelismeri,hogy az olaszok terjeszkedési aspirációit szolgáló és azok jogosságát elismerő szerződések,mint pl, a londoni szerződés,vagy a 3aint-Jean-de-Maurienne-i megállapodás,nem hajtattak teljes egészükben vá^re^ezért azonban nem a szövetségesekbe a körülmények voltak a felelősek» Viszont Olaszországnak nincs oka túlságos panaszkodásra. Kényes kérdések lesznek a balkáni ása gyarmati kórdós, A Balkánról csak a balkáni államokkal együtt lehet tárgyalni $ s e téren a Í2í2^-5^5_5Í^2£-.Íᣠna í? ?i Olaszország,ka biztosítaná magának Szerbia ^óhajlandóságát 4 amit viszont saját jóakaratának Szerbia iránti biztosításával érhet el,Igy kerülheti el Olaszország azt,hogy az O-jaszország ellen felingerelt kompakt szláv tömeg ne szálljon szembe vele s mert bizony a Parisból ás Londonból jövő legjobb tanácsok sem lesznek képesek máskép lecsillapítani a jugoszláv tömegeket, A gyarmati kórdóseket pedig a népszövetségit által kell rendezni.
