Lapszemle, 1928. január
1928-01-25 [1334]
amint nyombaa jelentkezett hullarablásra Trianon alkalmával. Ez az oatrák mentalitás nem tagadja meg magát 400 óv óta Magparoszággal szem ben. Rámutat, hogy Franciaországból százszámra diÖnek a.waggonok ágyukkal és hasonló békás száLlitmány okkal Belgrád felé es az osztrák vasutak egyetlen kocsft sem tartóztattak fel v most sem, a világháború kezdetén sem. Szterényi ugy látja, hogy az osztrákoknak abban ac eljárásában hogy a waggonokat nem merték lefoglalni és visszavenni^az az oka. ; hogy nem mernek az olasz feladóval s^ben^retprziókat^aikalraajni a kisententetil pedig nem akarják a dolgukat elroriani tehát ürügyei keresnek a magyar államvasutak kívánságának megtagadására.- Az ürügy azonban egyenesen szánalmas,, mert a rakomány azonosságának és hiánytalan voltának megáll api tásáórt senki sem akarja az osztrák vasutakat felelőssé tenni ez vagy a feladó, vagy a magyar államvasutak anyagi felelőssége alá tartozik. A magyar államvasutaknak joguk van a szállítmányokat a feladó rendelkezésére bocsátani, ez pedig követelheti annak visszaszállítását, vájjon meg fogja-e az osztrák kormány tagadhatni^ ha az olasz kormány annak az olasz állampolgámakj, vagy Vállalatnak jogos kivánságát kellően alá fogja támasztani. Miacvaló tehát az oáztrác okvetetlenkedős? Csak M^yarországnak akartak kellemetlenkedni? Ez az eljárás semmiben sem áll mögötte a kisentente irántunk való jóindulatán ak*Titulescu római tárgyalásairól az összes ma reggeli lapok közlik a Stefani- jelen test,, hogy Titulescu január 34-ón Genuából Romába érkezett s még a délelőtt folyamán látogatást tett Mussolininál. Titulescu fogadta. -ÍZ olasz sajtó képviselőit s a "Corriere della Sera" San Remoba küldött munkatársa most közli Titulescuval folytatott beszélgetését. Titulescu ugy a római, mint & san-remoi nyilatkozatában azt hangoztatja s . hogy Mussolinival nyílt ós őszinte tárgyalásokban fog ja megvitatni az általános politikai kérdéseket, amelyek Romániát ós
