Lapszemle, 1928. január

1928-01-02 [1334]

talált viszonzásra ellenben már kora tavasszal létrejött az olasz­magyar barátsági szerződés, amely egyszerre megváltó utat ta helyzetünké Legközvetlenebb következménye pedig az lett, hegy a kisentente nem te­kintette többé Lijgyarországot neki kiszolgáltatott védtelen prédának és Európa többi állama is kénytelen volt bennünk a győztes nagyhatal­mak egyikének szövetségesét látni. E szövetség értékét fokozta 0­la3Zország és Anglia őszinte baráti viszonya ós megerősítette az Angli­ában irántunk már azelőtt is megnyilatkozott érdeklődést, talán ez is hozzá járul t, hogy Angliából indult ki Eurőpa békéje érdekében a Magyor országon esett igasas ág talanság ok jóvátételének kérdése és a RothermwB Lord sajtójának megdönthetetlen adataiból ismeri meg a külföld közvój menye a magyar kérdést amellyel az európai problémák megoldásánál fel: tétlenül számolnunk kell. Még élesebben megvilágitja helyzetünket a magyar-román agrárper s a nagyváradi és kolozsvári román diákkongrer. szus barbár vérengzéséé fajult botránya,* magyar-román birtokper fel* vette a döntőbíráskodás kérdését, amelyre a nemzetközi viszonyokat sz„ bályozó tényezők Európa jövendő békéjét ós biztonságát akarják feléki­téhi.' A fentemiitett két eset, ugyEurópa* mint Araerika figyelmét rá­terel te* hogy miképpen bánik Románia a. felsőbbeóge alá jut - tt nemzeti kisebbségekkel, egyébként is a kisentente államainak tekintélye és hite le az elmúlt év folyamai hanyatlóra fordult, Jugoszláviát délkeleti ós délnyugati szomszédjaival minduntalan kiújuló bonyodalmak nyugtalanít­ják, a cseh köztársaságban állandó a gazdasági válság s a lakosság nafrrészének elégedetlensége következtében a kommunista imitáció jó talajra talált, Romániában a trónviszály és az erőszakkal párosult­korrupciós kormányrendszer teszik tarthatatlanná a helyzetet. Pvsics és Bratianu halálával egyébként is kidőlt a Magyarországéi lenes kisen­tente két legfőbb mozgatója. Ennek a helyzetnek a felismerése inditbat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom