Lapszemle, 1927. december

1927-12-12 [1333]

nevekbe burkolt magánüzleteinek. Mindezt nem Berkó iránti animozitásból mondja el

? hanem azórt, hogy a munkások lássák óa móri egei jók, kik voltak ós kik jelenleg is azok, akik az ő érdekeiket elárulják. Berkóval nem tűnt el a dolgozóknak ez a veszélyeztetése. Itt maradt a lapja Történjen ezzel bármi: akár a magyar kormány kaparintja azt kezébe, akár ugy marad, ahogyan eddig volt^ a reakciósok mmkásbutitó szerve 'a harcot elszántan kell folytatni ellene. Annál nagyobb rokonszenvvel fordul ugyané lap Büchler Samunak egy ujabb magyarellenes cikke felé, amely a "New-York Herald-^ribi> n9

" nov. 13-i számában jelent me£ ^s amelyben a Kossuth-szober-akcióval kapcsolatban gyalázkodó hangon ir a magyar kormányzatról, .^mely fenntartja a numerus clausuet, megengedi a pogromokat, kiüldözi a zaid5 tudósokat, művészeket^ pusztán azórt, mert szembehelyezkedni mertek a Horthy-Bethlen uralommal, Büchler arra figyelmezteti az amerikai közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni a new-yorki Kossuth-szobor által. Kossuth semmiképpen sem szimbóluma a mai Magyarországnak. Kérdezzék neg azokat a magyar államférfiakat, akik a szobor leleplezésére át fognak jönni Amerikába., hogy jogos-e kossuthi szabadságot hir v

detni itt Amerikában, amikor pogromokat, üldözéseket^ jogkorlátoz ás ok 4. hhdetnek üagyarorszagon, A cikk további részében Büchler, felteszi azt a kérdést, hogy nem-e épp az a célja az egész szobor akciónak, hogy félrevezesse az amerikai közvéleményt a mai magyarországi helyzetet ilj lstőfeg* " Büchlemek és a new-yorki magyar kommunistáknak a new-yorki Kossuth-szobor kapavígási ünnepén tanusitott botrányos viselkedéséről felháborodással ir "H.M.Hetilapja" /L2/. Az araerikai magyarság szógye.inánek mondja ezeket az elemeket, amelyekkel végezni szerinte legfőbb idejevolna, ha másképp nem ugy a terror alkalmazásával, szemtelen tolakodásnak tartja már azt, hogy megjelennek egyolyan ünnepélyen,amely-