Lapszemle, 1927. december
1927-12-23 [1333]
iáit tervét félretolva a Renet-iliedonheimer párisi cégre bizta azzal a kikötéssel,, hogy három pályadíjnyertes pályamű szerzőjével, köztük Vágó József magyar építőművésszel egyetértésben uj tervet dolgozzanak ki. A "Budapesti Hirlap" rámutat, hogy ez a határozat fordulatot jelent a"nópszÖv9t^gI"paTota ügyében. A genfi szépművészeti bizottság a többi pályázattal összehasonlítva a Vágó tervét tartotta a legjobbnak s ennek ellenére előrelátható volt, hogy politikai okokból mindent meg" tesznek a magyar művész elgáncsolására. A jóslat valóra vált, mert a kisentente is minden követ meguozgatott aznellen, hogy magyar ópitész kapja a megbízatást, A döntés tipikus termése a Népszövetségnek, kompromisszumra kényszerítése a feleknek. Maga Vágó József ugy nyilatkozik, hogy ezt a megoldást érthetetlennek találja, szerinte lehetetlenség együttműködésre kényszeríteni egy más-más éghajlatról származó müvószt b hogy közossen létrehozzanak valamit s kijelenti, hogy ő nem hajlandó belemenni ebbe a megöldásba á csak azzal a fel tétellel y ha az ő művészi vezetése alatt készülnének az uj tervek. Arthur Shadwellnek a szocializmus összeomlásáról Münchenben megjelent könyvét ismerteti a "Mester Lloyd" mai vezércikkében.E könyv angol szerzője a szocializmus csődjéről hangoztatott jelszavakkal szemben azt hirdeti, hogy az orthodox marxizmus háttérbe szorulásával az uj heideibergi prograran érvényesül, ennek alapján a szocializmus meg mindig politikai hatalom ós Európa jövendő sorsára nézve döntő befolyású tényező marad. Kétségtelen, hogy ma már az egyetlen szocialista vezető sem hiszi, hogy a világ két részből proletár és kapitalista táborból, hiszen számolni kell a kispolgárság és az értelmiség táborával, a régi dogmák tehát összegyűltek ós a könyv szerzője az ipari béke útját 5 pontban jelöli raeg ; , még pedig apolitikai demokrácia haladáa szociális reformok továbH fejlődése' az ipari demokrácia tudo-
