Lapszemle, 1927. december

1927-12-21 [1333]

szögezi egyben aztis, hogy a javitások csakis az egyes államok mai határain belül képzelhetők al» Majd a magyar kisebbségi statisztika hitelességét és megbízhatóságát kétsógbevonva* azt hangoztatja , hogyleheteti en olyan megoldást találni, hogy magyar, vagy tót kisebbségek ne maradjanak a szomszédos országok valamelyikének területén s a kisebbségek érdekeinek védelmére más utat ajánl. Az agresszív agitáció helyett szerinte a békés megértés és az engedékenység politikájára kellene rátérni, itt aztán nem átal eldicsekedni azzal, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek jogainak biztosítása tekintetében messzemenő liberalizmus uralkodik és azt állítja a világ tanúbizonyságul hí vám mellett, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbségeknek összehasonlíthatatlanul nagyobb politikai ós kulturális szabadsága van, mint a magyarorsa^i nemzetiségeknek volt a háború előtt. Mindezeknek az előrebocsátása után Magyarország ós Csehezl ovákia gazdasági egymásrautaltságát hangoz tátva, megkockáztat ja azt a kijelentést is, hogy Csehszlovákia jelentékeny áldozatot hozott Magyarországgal szemben a magyar-cseh kereskedelmi szerző dós megkötésekor, llajd Magyarország ós a magyar nép iránti érzelmeit hangoztatva, többek között azt mondja, hogy nagyon sok dolog teljesen másként történt volna, ha a magyar politika, intézői hallgattak volna azokra az intelmekre, amiket a háború előtti Magyarországon ők hangoztattak. Végeredményben a magyarság érdekében állónak mondja, hogy Eurá» pa mai hatalmi megoszlása mellett az abszolút megingathatatlan ós véglegesnek tekinthető demokratikus rendhez igazodjék, ami szerinte külpolitikai tekintetben is nagy előnyöket jelentene Magyarország számára A maga részéről azt hangsulyBza, hogy értékelve a magyar nemzet erkölcsi ós szellemi politikai értékét, hive egy magyar-cseh együttműködés .politikájának egy demokatikus Magyarországgal. Sőt meg vagyok győződve, mondja. Hodsza befejezésül, hogy egy ilyen Magyarországgal azián módját