Lapszemle, 1927. december

1927-12-16 [1333]

ellem9s propagandát megszünteti.A németek útja Kelet felé.- A "Népszava" mai számában rámutat íiogy a Német Birodalom gazdasági talpraállása után megindult a német gazdasági expansio Kelet felé. 1927, eleje óta a nómet-jugoszláv viszony egyre javuló formát mutat , májusban a Krupp-gyár megvette a bródi-wag~ongyárat és a német nehézipar kibérelte a jugoszláv ércbányár nagy részét és beható tárgyalások indultak meg abban az irányban, hogy a német tőke modonyok, mezőgazdasági gépek

v automobilok és repülőgépek gyártására alkalmas nagyarányú ipartelepet r'llitson fel ^ugoszlá via területén, A. második állomás Románia*, ahol a német ipar nagy megbízásokat vár a román vasutaktól s hogy ez a várakozás nem alaptalan, azt a direkt vasúti tarifa is bizonyitja, tmely lényeges könnyitóseket ad a aámet-rcmán forgalom részére, Bulgáriában a német tőke nagy doháy vásárlásokat eszközöl s Bulgária viszont a repülőforgalmat majdnem kizárólag német tőke segítségévei szervezi, Törökország német barátsága mind&kábh megnyilvánul s legfontosabb megnyilatkozása az a két vasúti konvenció, amelyet a török kormány a német Berger-cóg}.ek adott. Két ana tóliai vasútról van szó az egyik a Márvány-tenger partján, 210 kilométer hosszúságban, a másik Rözépanatóliában 160 kilométer hosszúságban. Ugyanakkor a nemet ipar Szerbiában is terjeszkedik, A "Népszava" cikkírója tehát úgy látja, hogy a német "Drang nach Osten" nem sokat veszített erejéből.-