Lapszemle, 1927. december

1927-12-15 [1333]

zelhető. Örömei látja, hogy az Akadémia elnök© a királyválasztás t végzetes szerencsétlenségnek nevezte. Andrássy elfogadja Berzeviczy ama tételét, hogy van királykérdós, azzal a hozzáadással, hogy ez nem jogi, hanem politikai jellegű kérdés. Elfogadja azt a tételt is, hogy a pragmatica sanctio megváltoztathatja a magyar törvényhozást, de hozzáteszi, hogy; a király és a nemzet együtt, ugyanaz a két tényező, amely az örök-jogot megállapitotta.De amikor Andrássy kijelenti,hogy a királykórdést nem tartja jogi kérdésnek, elsimeri azt, hogy nagyfontosságú politikai kérdés. Helyesli azt, hogy Berzeviczy a trónfosztó tchrvényt, amelyet ő is kényszerült erőszak törvényének nevez, el akar törölni. Ha e törvény hatályon kivül helyezését ugy értelmezi, hogy választás nélkül érvényesülj ezután Ottó fejedelmi joga. Egyetért Berzeviczyvel abban is, hogy a restaurációt külpolitikailag elő kell késziteni s hogy a kiskorú király visszajövetele esetén régenssógről kell gondoskodni s ebben a kérdésben meg kell egyezni a királynak és a nemzetnek, ügyedül abban nem ért egyet az Akadémia elnökével, hogy szükséges volna a personál uniót minden más államnál jogilag eleve kizárni. Andrássy azt hangoztatja, hogy már csak azórt sem lehet erről szó,mert a királyné, vagy a kiskorú király nem adhatja fel a családnak örökös jogait, a magyar nemzet szempontjából pedig veszélyt lát abbanm hogy minden határunknál ellenségei fogunk szemben állairi,hogy izolálódni fogunk teljesen, mar peaig a magyar probléma külpolitikai ós hatalmi probléma elsősorban s igy nem kivánatos, hogy feláldozzmk olyan jogokat, amelyek esetleg hatalmat jelentenek. Ami az ország függetlenségét illeti, Andrássy szerint teljesen megnyugtathatnak bennünket Károly király nyüa&kozatai. Ha több garanciát is keresünk, azt nepapirjogokban keressük, hanem abban, hogy egészséges alkotmányos élet becsületes ós szabad választói jcg,független biróság és biztositott sajtószabadság, önérzetes ós hátgerinces magyarokat neveljen.-