Lapszemle, 1927. december

1927-12-14 [1333]

belátni, hogy a parasztpárt mögött álló néptömegek rossz szemmel né­zik a francia orientációt ós Titulescu a Stresemann^l való tárgyalások kai akarja kiszúrni a szemét ezeknek a tömegeknek. Alapjában azonban a liberális párt pénzügyileg sokkal erősebben van a francia érdekek­hez kötve, minthogy ezeknek a kötelékeknek meglazitására csak gondol­na is. Románia^z'onban, irja a "T.Post" előbb-utóbb mégis határozot­tan állást fog kelleni foglalni egyik vagy másik politikai csoport mel­lett: a franci a-szerb, vagy az olasz-német-magyar csoport mellett. Ro­mánia érdekeinek feltétlenül az uttóbbi felelne meg. A francia orientá­ció már földrajzi szempontból is abszurdum, gazdaságilag pedig egyene­sen káros az országra. Cikkiró kifejti a német kapcsolatok előnyeit, valamint a francia kizsákmányoló politikának hátrányait. Végül kieme­li, hogy a gazdasági problémákon felül ott van az az alapkérdés,amely kell, hogy minden román külpolitikát domináljon: a szláv Oroszország ós a szláv Balkán közé ékelt Romániának^ fel tóti enj&_a_nómetjma£^ar csoportra kell támaszkodnia, ha nem akar áldozatul esni a szláv aspi­rációknak. A háború előtti Románia virágzásának ideje a német kapcso­latokkal kezdődött és a román paraszt egészséges ösztöne ezért kiván­ja vissza a Hómétországgal való kooperációt.­A "T.Post" /9/ bukaresti keltezésű hirben jelenti, hogy a németek parlamenti csoportja az ellenzékhez csatlakozott, azzal az in­dokolással, hogy a kormány nem teljesitette a német kisebbségeknek a­dott Ígéreteit. ­Belpolitika, A keleti vilajetek deportálási ügyével kapcsolatos törvény­javaslatnak parlamenti vitája alkalmából Schokri Kaja bej belügyminiz ter nagy exposét mondott /T.Post 6/, amelyben szembeállította a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom