Lapszemle, 1927. december

1927-12-02 [1333]

sógorban egyházfejedelem lenni, akinek kiválasztásában első helyen egyházi ós fópásztori szempontoknak kell órvónyre jutni. A Szentszéknek más colja és_érdeke a. kijélölésnól^nincs, mint a minden párton ós szenvedélyen felülálló ethikei szempontok, a vallási ós lelkipásztori gondolat feltótlen kidomboritása.A "Pesti Hirlap"-ban Rákosi Jenő nem tartja lehetetlennek, hogy Ssródi JusztíSián kinevezésére vonatkozóig meg volt a megegyezés a Vatikán és a magyar kormány között, csak a kinevezés publikálását nem intézték elég diplomáciai tapintattal. Végre is Rómának is számolnia kell azzal, hogy a magyar főpapságnak és elsősorban az esztergomi hercegprímásnak közjogi állása is van, privilégiumai is vannak ós igy teljesen képtelen ós érthetetlen dolog lenne az érseki szók betöltése a magyar kormány tudta nélkül, hozzájárulása nélkül, vagy óppen ellenére, A katholikus egyházjog uj kódexe ós a kánoni törvények nem ellenkezhetnek, mondja Rákosi Jenő, az ősi magyar joggal ós törvényekkel ós nekünk teljességgel lehetetlen dolognak látszik az, hogy a pápa egyoldalúan nevezhessen ki Magyarország számára püspököt vagy érseket. A "Pesti Naplódban dr. Szabó László rámutat, hosy a Seródi Jusztinián kinevezését "ünneplő általános örömbe mélabús akkorddal vegyül be az a tudat, ho^r a magyar király főkegyúri jo^a ennél a kinevezésnél soramiképpen som érvényesülhetett. Róma álláspontja fölényesen győzött, - nem ugyan az elvi kórdósben, amelyet a kormány vita tárgyává sem tett, hanem a személyi kór dósben abban a pillanatban, mikor Rómának arra a kérdésére, hogy politikai szempontból van-e valami észrevétel a római Kúria jelöltjével szemben, a kormánynak azt kellett fe lelnie, hogy ajelölt személyével szemben politikai kifogást nem lehet tanni. Szabó László- szemben az "Uj Nemzedék" cikkirójának a magyar királyi főkegyúri joggal szemben hangoztatott é$ynázi álláspontjával, rámutat, hogy ez a jog mennyire fontos a magyar állam szempontjából s