Lapszemle, 1927. december

1927-12-12 [1333]

Marx birodalmi kancellár a birodalmi gyűlésnek a meg szállott területek ügyében kiküldött bizottságában beszámolt a Rajnavidéken tett október havi körútjáról. A kancellár nyilatkozatai annyiban külpolitikai vonatkozásúak

í amennyiben azok a megszálló hatalmaknak szólnak. Megemlítette, hogy noha a Rajna-vidéki lakosság legmeszszebbmenő helyeslésével találkozott a 3iro<*almi Kormánynak a megegyezésre irányuló politikája, mégis erősen érzi a lakosság a megszállással kapcsol ?í os igen súlyos anyagi és lelki megt erheltet éseket. A megszálló caaoatok 1 ét számosokként éss egyes helyeken nem vált érezhetővé, noha e létszám négyszeresen hal alj a meg a német békebeli helyőrségek létszámát . Mindenekelőtt megemlítendő, hogy a szlnesbörő legénység száma még mindig többet tesz ki 1000 főnél, különösen Mainzban, Kauserslautsrriben, Landaüban, Triérben és Coblenzben. A megszállás , amtly immár 10- ik évébe jut, nemcsak hogy nem felel m»g a politikai öezhelyzetnek., hangra ellent mond a XX. század szellemének is, a megszálló csapatoknak német területen való jelenléte Jogtalanság, mert minden okot nélkülöz. Éppen ezért el kell tüntetni a megszálló csapatokat. Ebben az irányban fog állandóan működni a .Birodalmi Kormány. A lapok genfi tudósitásókban részletesen számolnak be a Népszövetségi Tanács előtt tárgyalt f^lsősziléziai iskolák kérdéséről, valamint a danzigi Westerplatté ügyéről. Bő tudósítást találunk e kér" késekről a *Tíigl.Runüsch továbbá a m

L*.Z* -oan /LÜ.JL75/ 11- 574/, mely lapok arról adnak, hirt, hogy Stresemann dr. , német bi" r odaírni külügyminiszter a felsőszilésiai német in kólák ügyében kijeién* tette, hogy a kormány errevonat k o zcan a' hágai Dönt őb ir ós ághoz kivan fordulni, moly kivánságához később is ragaszkodott Stresemann, amiről