Lapszemle, 1927. december

1927-12-12 [1333]

nél fogva Cséborazágnémetségét is magához rántja. Nekünk magyaroknak az Anschluss folyamata ellen kifogásunk nem igen lehet, de mindig tudatában kell lennünk történelmi hivatásunknak és Franciaországnak és Itáliának is tudnia kall, hogy milyen nagy font ossuágu a Duna-medencében a germán és szláv áradat között a magyar gát* Az Anschluss elkövétkezése valósággal parancsolóan előírja egy őszinte francia-magyar barátság kialakulását, mondja Fenyő Miksa, amelyet még jobban indokol, a frm cia-jugoszláv szerződés is. Itt aztán kifejtve az olasz-francia órdekellentéteket* amelyek a francia-jugoszláv szerződés következtében bármely balkáni konfliktus esetén Franciaországot háborúba sodorhatja. Soha nagyobb érdeke nem volt Franciaországnak, hogy Európa keletén az ellentétek megenyhüljenek, Franciaországnak érdeke^ hogy Jugoszlávia konfliktusanyaga, amannyire csak lehetséges a minimumra csökkenjen ós a legkomolyabb, leghálásabb feladat szerinte Jugoszláaa és Magyarorsz% között nyélbeütni a közeledést. A Rotherraere-féls térképen feltüntetét és tőlünk elvett 63,492 négyzetkilométerből Jugoszláviának mindössze 8,404 négyzetkilométert, mintegy 600.000 lakossal kellene viaszaadni, E&y ilyen móltányos szellemben foganatosított revízió,' ha Franciaország ugy akarja Magyarország és Jugoszlávia között a félreértések és konfliktusok minden lehetőségét megszüntetné 3 ha Franciaország megcsinálja azt* hogy - miként Mohács mezején Magyarország Kormányzója sajnos visszhang nélkül proklamálta - Magyarország ós Jugoszlávia történelmi tradícióknak, a földrajzi szomszédságnak, a gazdasági egymásrautaltságnak, konzekvenciáit levonja, ami pedifc csak ugy képzelhető el, ha Jugoszlávia a volüni, alkövetett igazságtalanságot jóvátoszi, akkor Magyarország alkalmas lesz arra, hogy puszta jelenlétével eloszlassa mindazt a gyanút, mely Itálián a szerződós megkötése miatt n«n ok nélkül rág, -