Lapszemle, 1927. december

1927-12-12 [1333]

dig ugy, hogy a szenátus téli tárgyalásai során, amikor a békeszerződések szóba kerülnek, itt fogja felvetni ós a vitába bekapcsolni Trianont. Hangsúlyozza, hogy ő elvben ellene van annak, hogy Európa ügyeibe Amerika bármiképpen beleavatkozzon, de teljesen helyénvalónak tartja hogy a világbéke megvitatása során felhívják a figyelmet azokra az állapotokra, amelyek a nemzetközi harmóniát állandóan fenyegetik. Arra a kérdésre, hogy hogyan gondolja a háború törvényen kívül helyezését,kijelenti, hogy nemzetközi szerződés utján minden egyes hataloaaal. Az á békepropoziciom, mondja Borah, nem ismeri a"támadó fól"kitételét és nm jogosít fel háborúra az ellen,nem hiszem^ hogy az olyan bóketervek, amelyek ezen fordulnak meg, kivihetők. Sohasem járulhat hozzá még olyan propziicióhoz, amely bármikor, bármilyen körülmények között jogosnak, törvényesnek jelentené ki a háborút . Ha a háborúnak jönnie kell, jöjjön a békebiztositő szerződések és a nemzetközi jog megszegésével, de ne azok bieegyezésóvel ós jóváhagyásával. Majd kijelenti, hogy ő nem tartja elérkezettnek az időt arra, hogy Amerika kezébe vegye a világ erkölcsi vezetését. Ami a trianoni szerződést illeti, ki jelenti, hogy foglalkozik a kérdéssel s azt tartja, hogy Európának ez az egyik nagy veszélyzónája, de ha az ember kívülről közeledik egy ilyen kompiexumha salf óvatosságra van szükség, nehogy több kárt okozzon, mint amennyi jót tesz,"Lord Bothermere nézetei és érvei iránt változatlanul a 1 égtél j esebb szjmpátiával .viseltetem, _tökéletesen.indokoltnak_ta.rtctt, gikraszállását Magyarország mellett. Nem férhet szó ahhoz, hogy azokat a területeket, amelyeknek lakossága tisztán magyar s összefüggnek a határ mentáig vissza'kell csatuini^M^arorszaghoz

t |z_e£ől a Jogos kivái ság előliéi zárkózni nem szabadj. dejaem_is 1 ehet. ^rra a kordé ste,hogy Amerika vállalná-e a legfőbb döntőbíró szerepét s a washingtoni Supre-