Lapszemle, 1927. december

1927-12-10 [1333]

Iáiktól, bankjaitól, színházaiktól, A birtokaiból és kultúrájuktól nwg fosztott magyar kisebbségek panaszai nem könnyítik meg a baráti kapcsolatok létrehozását s az

t niszi, hogy az itt felemiitett részleteik is indokolják azt az aggódó érzelmet, amellyel a magyar nemzet elszakított vérei iránt viseltetik, de annak ellenére is, hogy szomszédaink a trianoni szerződést ily módon állandóan megsértik Magyarország csak arra törofrszik, hogy fenntartja a békét. Szórt van az, hogy a legsúlyosabb politikai atmoszférában is iparkodunk érintkezésbe lépni a bennünket környező államokkal. Ragy áldozatok árán 1927. júliusában vámszerződést kötöttük Csehszlovákiával, kereskedelmi szerződásünk van Romániával s 1926. júliusában kereskedelmi szerződést kötöttünk Jugoszláviával." Ezzel a három országai folytatott rer^sfrecelraühk passzív, ami élénken bizonyit-jfc, milyen nehézségekkel küzd a magyar gazdasági élet a trianoni határok között.- A dunai konföderáció és a középeruópai Locamo gondolatával szemben nem tartja valószínűtlennek, hogy ezeket az ötleteket csak azért hozták forgalomba, hogy eltereljék a figyelmet az ógető problémákról, a fennálló kereskedelmi szerződések a magyar külügyminiszter nyilatkozata szerint, teljesen elégségesek Magyarország és szomszédai számára. A szoros gazdasági együttműködéshez a mi részük ről csak a tökéletes politikai megértés utján lehet eljutni. Aki szorosabb együttműködést akar, az először helyezkedjék megértőbb politikai álláspontra, de szerencsére Magyarország gazdasági konszolidálásával párhuzamosan kezd növekedni nemzetközi súlya ia. Ez év áprilisában barátsági szerződést kötöttünk Ul asz országgal, ami első lépés afelé a pozíció felé* ami Magyarországot a nemzetközi életben megilleti. A magyar-román döntőbírósági konfliktusbanMagyarország felé fordult a Népszövetség rokonszenve jelenti az "Újság" genfi tudósító-