Lapszemle, 1927. december
1927-12-01 [1333]
meg Genifben a vilnai-kérdés megoldása érdekében, de hogyan érdekelheti ez litvinofot és a szovjet kormányt ? A cikkiró megjegyzi,hogy Tilnlnak Lengyel országhoz való csatolása, mely a nagykövetek konferenciájának eredményeképen 1923, március 11„-ón megtörtént Litvánia által sohasem lett elismerve e Most. tehát a 3zovjetkormány ugy érvel, hogy a villái kérdés nincs elintézve* Először is mert a nagykövetek konferenciájának ^öntéséhez Litvánia nem járult hozzá és ennek következtében még mindig a moszkvai szerződés van érvényben, Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy meglassult, hogy Yilna épen Oroszország és Litvánia felé sarkallik be. ; Ha tehát Vilna nem lengyel, hanem litván tulajdon lenne, ugy a szovjetnak közvetlen összeköttetése lenne Litvániával : Ez az összeköttetés semmi esetre sem szolgálná Európa érdekeit, de annál inkább a szovjet érdekeit, amelynek igy a befolyása rendkívül megnövekedne Aovmób&n. \zonban a szovjetnek még Vilnának Litvániához való csatolásánál ia jobban szivén függ, hogy a vilnai kérdés továbbra is nyilt kérdés maradjon* Az orosz szovjet politika mindig azon volt, hogy a szomszédok ne értsék meg egymást; eddig is azon fáradozott, hogy a balti tartományok ne közeledhessenek Langyelorszaghoz és Romániához, A szovjetkormány arra gondol, hogy Lengyelország ós Litvánia között mindig könnyű le3z egy konfliktust provokálni és rajtuk kere3?tül egó3z Európát lángba boritani* Különösen ez az utóbbi prespektiv* nagyon tetszetős a szovjet előtt. Mikor tehát október 15,-én a litván kormány kérelmezte, elleni hogy a lengyel ország/vád a népszövetségi tanác3 elé kerüljön, a lengyelek azonnal arra gondoltai:, hogy ez lesz a legjobb alkalom a vilnai kérdés elintézésére Ez törtint október végén és november 1-én már a szovjetkorraány elhatározta, hogy képviseltetni fogja magát Genfben még pedig olyan fontos képviselővel, hogy az aligha szól a leszerelési konferenciának.
