Lapszemle, 1927. december

1927-12-09 [1333]

rosbe s ez az 5.000 főnyi felfegyverzett tömeg megronan^a a várost, ver ós pusztító Micsoda látvány ez a világ szamára. Nem az elnyomottak, nem a szerencsétlenek, nem a nazá

w

ukat vesztettek lazádnak az elnyomó , a zsarnok ellen, hanem a nataijnkedvencei tdrnek az áldozatokra, ilyen gonoszságra c^ak a rossz xeikiisme- ... ret képes, oení nagyképű nemzetközi kaszinóba a nemzetek nagy sszinészei, akik most fontoskodva dinek a genfi asztalok körül, most nézzenek le Nagyromániába, na eddig nem merték még a birtok perek panaszát ls elintézni, most győződjenek meg arról, hogy milyen szellem ós kutlura prádájaul dobtak oüa városokat, melyek a nyugati kultúra virágzó telepei voltak. Soha Magyarországon, amely alól felszabadították a nemzetiségeket, énhez Hasonló dolgot a világ nem látott. Az égre kiált a könnyelműség, amellyel Trianonben nemzetek és országok sorsát intézték* De ott van véletlenül éppen mostan vagy három-négy miniszterünk és néhány jeles férfiunk. Hallatlan tfolog ét elviseifcetétien lenne, na a Nemzetek szövetséginek Takácsa elé nem vinnék ezt a gaiád betörést. Bizonyos, hogy^ci tizné aapirendrea Ta^ucs **ác ciusi tanács kozásat előtt, de nailani akarjuk az angolt, a franclát, a nőmé tet az olaszt és mindenkit, akinek szava ott van, nogy mit szól nak ehhez a doiognoz* Mert nekünk most nincsen tengünk, nogy dmonstráiö flottát küldjünk,/ami egyóbbaránt szinten nincsen/a oukarestl partokra, és Hadsereget,/ami szintén nincsen/ nem ül rigáihatunk a román határra, megtorlást és eiógtéte±t követeim de a Népszövetségnek, ha mó

to kow*yan veszi magát, a szavában a uiegnyll^tkozásábaji kell vala^eiy erkölcsi erőnek lenni és a mi igazságunknak .és a ^a^yváraüi eset, becstexeuségének, amely kettő ben kifejeződik a trianoni diktátum erkölcse kell, Ho^y híre uen jen a világban a Népszövetségi Tanács sztjun keresztül is, nadd