Lapszemle, 1927. december

1927-12-03 [1333]

A magyar-román birtokper témájával a hésto del Jarlino c vezércikkben behatóan foglalkozik li.1.Jangiorgi.lievezetésében is.'.érteti a kérdés historiknJö4t^kiterjeszkeáve a _ : i'i szeptenberi ülésezés alkalmával lefolyt és drámai momentumokban bővelkedő v. t •*ra,amivel kapcsolatban azt a megállapítást teszi, hogy :kor Magyarország ismét fájdalmasan tapasztalhatta minJ különbség van erő és jog között amikor nemzeti és nemzetközi politikai és jogi formulák konfúziójában kell az igazságot, kihámozni. A szeptemberi eredménytelen debatte után a vitás kérdés még mindig ugyanazon a ponton van ahol volt,sőt talán azt lehet mondani még jobban kiéleződő*ttiafflennyibei! a már tapasztalt részrehajlás foggal lei:;orb*csolta a magyar k"zvílerény szenvedélyét, súlyos hiba volna, ha a geníi tanács nem számolna eszel a körülménnyel,amikor a kérdés megoldását nyélbe akarja ütm Mindenekelő te ki kell emelni azt a jelenséget, hogj a trianoni s ;erző< dés érinthetétlensége csak akkor szent Jgyesek előtt amikor a l ugy lehet magyarázni, hogy i^agyarorsz'-gra nézve kedvezőtlen x^tTetetéseket adjon, kár ez magában véve elegendő érv arra, hogy a trianoni szerződést revízió alá vegyék, tudvalevő, hogy a Bukaresttel felmerült vitás kérdésben a magyar kormány mindenekelőtt a oákessérződé s re támaszkodik ás saj't igaza védelmére e szerződés ke vés-számú garnnciáira hivatkozik, i-ert icevés az ott megjelölt garancia bármennyire világosak is azok* De eltekintve a szerződés vonatkozó paragrafusainak biztosítékaitól, nem szabad figyelmen kivül hagyni annak szellemét és gondosan mérlegelni kell egy Magyarországra nézve negativ határozat internacionális következményeit, különösen amikor Magyarország és tfománia jövőbeli viszonyáról van szó,S

s lá

saak