Lapszemle, 1927. december

1927-12-01 [1333]

lisztika elnyomása nem e gyér töltői a sajtószabadság korlátozásával. A' ausztriai leszereléshez hozzátartozik, hogy felvegyék a küzdelmet a saj­tó berkeibe betolakodott tisztességtelen elének ellen. A Reichspost /30/ a szociáldemokratáknak az ipari üzemekben & nemszocialista munkássággal szembea tanúsított tűrhetetlen terrorjáról cikkezik, melynek megszűnése egyik előfeltétele az osztrák politikai pártok között fennálló diffe­renciák kiküszöbölésének. Ugyané lap ismerteti a legutóbbi budapesti nemzetközi vasúti konferencia határozatait, amelyek elő fogják mozditani az egyea államok között a szükséges gazdasági közeledést, K ülügyek. A Presse /30/ genfi jelentést közöl a leszerelési bizottság megnyitó üléséről és Litvino* orosz helyettea külügyi népbiztos programm­járól. Ugyané lap a bizonytalan európai helyzetet az általános bizalmat­lanságnak, elsősorban a fte^eszerződések rendelkezéseinek tulajdonítja és utal a kisebbségekkel való igazságtalan bánásmódra s az emberi jogok sem­mibevevésére és az elharapózott korlátlan önzésre. Az Arb. Ztg. /3©/ hosz­szabb cikkben azt állítja,hogy Albánia és Litvánia a jövő háború felvo­nulási területek lesznek s hogy Mussolini Franciaországra a Balkánon akar döntő csapást mérni. Mussolini tervei az osztrák köztársaságot is veszé­lyeztetik s több mint bizonyos, hogy egy olasz-jugoszláv háború esetén Ausztria Belgium sorsára jut, mert a magyar csapatok az olaaz haderővel csakis osztrák területem, egyesülhetnek. Litvánia pedig a kapocs a Német Birodalom ós Szovjetoroszország között* A lap utal arra, hogy a fasisiaas őé a polgári ellenforradalom annyi gyujtóanyagot halmoz össze ? hogy egy szikra elégséges,hogy lángba borítsa a világot. A Presse /esti 29/ átve­szi a Times belgrádi levelezőjének a jelentését s mely arról szól, hogy Marinkovics jugoszláv külügyminiszter Genfbea tisztáani akarja az adriai kérdést 3 erre egy Jugoszláviával barátságos nagyhatalom fogja a kezdemé­nyezést megragadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom