Lapszemle, 1927. december

1927-12-03 [1333]

rokjj büszkék löszünk rá, hogy minden ellenségünk várakozása ellenére kimutatjuk az erőnek azt az igazságát, amely a nehéz pillanatokban annyira szükséges önuralmat biztosítja számunkra. Végül móg egyet: a szörnyű üldö zés közben, amely most Litvániában a kormány ellenfeleivel szemben uralkodik,,, sok litván menekül és menedéket keres a mi földünkön. Habár sajnálatos, hogy a haoorus állapot következtében nem élhettünk együtt jó szomszédi viszonyban a mi sok polgártársunknak annyira drága szomszédainkkal,akkor, amidőn szerencsétlenség következtében sokan közülük hozzánk jöttek, felhívok mindenkit arra, fogadják őket vendégszeretőén ós nyújtsanak nekik segítséget nyomorúságukban* Lengyelország a nemrég múltból tudja, mit jelent az emigráns sorsa} ki előtt bizonytalanság jövője áll ós ki a hazai rög utáni vágyában állandó fájdalomban él

c Költészetünk legszebb gyöngyei amelyek üdítették lelkünket, ilyen emigránsok munkájából keletkeztek. Amig nálunk vannak, ne ismerjék meg a megvetés éa a kedvetlenség keserű kenyerét. *A lapok észrevétel nőikül közlik le a nyilatkozatot,ellenben hosszadalmasan irnak arról, hogy a nyilatkozatban emiitett és a hatalmakhoz intézett jegyzék mindenütt kedvező fogadtatásra talált

r Magyarország ^ A l

engyelek magyarországi kirándulásá

ról móg mindig Írnak a lapok' Az Ilistrowany Kurjer Codzienne/?/ Werminska Wanda lakodalmáról hoz képet rövid aláírással,hogy milyen szívesen fogadták Magyarországon a lengyel vendégeket, az Epoka pedig /!/ második tárcacikkét hozza, amelyben felsorolj a,milyen ünnepségeket éa fogadásokat rendeztek a vendégek tiszteletére és kik vetlek azon részt a magyar előkelőségek közül. Megemlékezik a pohárköszöntőkről,különösen báró íerényi Zsigmondét és gróf Teleki Pálét emelve ki. kegirja egyúttal,hogy Wezjk lengyel ezredes meleg szavakkal 3ZÓlott a magyar-lengyel fegyverbaratsúgróí.Tomcsányi János szájába adott azzal az idézettel fejezi be cikkét; Hlazem,hógv elfön ,* ^ * Ry el,

10n aZ xdoje annak,amikor kor-