Lapszemle, 1927. december

1927-12-30 [1333]

mi érsekség a Hont-Ba»-ÍIyitra-megyei. vagyonát továbbra is érintétijéül birni fogja, viszont a szatmári püspökség és háborittatlanul birtokolja tovább a hevesmegyei 30.000 holdját; h/f általános elvül tétetik, hogy az országhatár egyben az egyházi vagyonok bovatartozandósagát is eldönti; c/ a ma különböző országok területére kiterjedő régi magyar egyházmegyék vagyona, valami formában pro rata párté osztatik meg. E vagyonjogi kérdések rendezését iJletően a Szentszók az elmúlt években igen hosszas tárgyalásokat folytatott ós a végleges döntés előtt kétségtelenül még egyszer meghallgatja a magyar kormányt ós a magyar püspököket is* Trianon reviziójának lehetőségéről és az angol közvélemény velünk szemben való közhangulatáról cikkezik ma a "Pesti Hirlap" vezető helyén Nagy Emil s rámutat, hogy az integritási gondolattal Angliában aligha lehet valamire menni, mert ellenfeleink nemzetiségi politikánkét sokkal jobban befeketitették

?

hogy akár földrajzi, akár történeti, akár ezeréves közjogi, akár gazdasági szempontból azon az alapon lehetne felkelteni a

z angol nép megbotránkozását. Számunkra tehát egyelőre kizárólag a Rothermere Lord-féle ethnikai határ követelése válik lehetővé, figyelmezteti azonban a magyar közvéleményt^ hogy a nagy világ ma békét akar s elutaait minden olyan magáimat, amelyikről az az érzése, hogy nagyobb zavarok nélkül nem oldható meg, lelkesedéssel köszönt azonban az angol közvélemény minden olyan javaslatot, amelyről azt látja, hogy az igazság mellett a béke eszméjét is szolgálja és a nemzeteket közelebb viszi egymás megértéséhez. Ezért* ha arról lehet meggyőzni a világ közvéleményét, hogy a trianoni békén éppen azért kel változtatni, mert addig egyetlen tisztességes ember sem képzelheti, hogy a magyarság megbékülhessen szomszédjaival,, akkor nyert ügyünk v.an Nagy bün lenne az integritás gondolatát a Rothermere-akcióval szembe-