Lapszemle, 1927. december

1927-12-29 [1333]

ben a "béke fsnt artásáért való harc kisiklott a felelős miniszterek kezétől, Különösen áll ez 5a3onov»rá. A bolsevikiéknek az orosz állam-archivum anyagából való közleményei mindé n részlet eben tisztázták az intrikákat* Sasonownak, mint vezető miniszternek a szereplése szinte egy alantas tisztviselő sasrepének tűnik fel a megvilágításban. Memoirjaiban ijesztően világossá lesz a saját eszmékben és a saját aka* rafbatt való hiány* Más véleménnyel van, a szociáldemokrata "Vorwarts M /37-610/, amely szerint Izvolski mint párisi orosz nagykövet megtartotta kezében az orosz politika szálait és mint a háborús párt e misre , az '-ententehoz vezető politikát űzött* Sasonow vele szénben nyugodt és a megegyezés utján haladó politikát igyekezett kéreszbülvinni. Az 1912.-i balkáni háború idejében sikerült neki Izvolskival és a háborús párttal szertben érvényesülni, Izvolski és Poincaré --negki a ér élték Pét ervárott Ausztria ellen uszit ani , Sasonow azonban leintette őket és a többi nagyhsfc alommal szigorú s eml égess éget tanusitott , azonban nem akadályozhatta meg .. hogy az Ausztriához val.ó viszony megrosszabbodjon. Az ósztrák-szerb viszályokban határozottan Szerbia oldalán állott, Szerbiát a feldarabolástól megóvni, volt politikájának kezdete és ve* ge, Nem volt határozott háborús uszító, mint Izvolszki , azonban az 1914.-i helyzettel tehetetlenül állt szemben* Amikor 1914, juliue 30.-án a pétervári német követ egy kompromisszum szükségességére mutatott rá, követelte t hogy Ausztria mondjon le a Szerbiához intézett ul" timátum azon pontjairól» amelyek túlságosan érintették Szerbia szuverenitási jogait* Ki jelentette t hogy további engedményeket nem tehet anélkül » hogy a cár életét n-? veszélyezteaae Ebben a kijelentésben rejlett a katonai párt előtti kapituláció, egyben pedig politikájának legjobb jellemzését tartalmazza, Ő az észszerüség politikáját, akarta a =f éke ah étlen háborús uszit óVkal szeszen kép visel ni . azonban túlságosan