Lapszemle, 1927. december

1927-12-27 [1333]

szád joggal konstatálhatta azt a szivélyes ós örvendetes együttműködést, amely Chamberlain ós Briand között fennáll/s araely az eur pai politikában annyit erodményt mutathat fel Az angol-francia entente,mondja a Temps, szilárd alapja minden európai politikának amely a békeszerződéseken alapuló uj rend konszolidálását célozza.. Nem felesleges ezt hangc tatni akkor főleg,amikor egyesak külföldi kötök azt hiszik elég hely tél lenül,hogy bizonyos körülmények között London es Paris között bizalmatlanságot sikerülhet teremteni s olyan politikába vonhatják be Angliát, araely politika nehezen volna összeegyeztethető" a francia jogolikal és érdekekekkel.3okkal világosabbak az angol-francia entente céljai sem- \ hogy sikerülhessen magánérdekekből táplálkozó befolyásoknak ezt az egyet értést meggyöngitenii Kiemeli még a Temps a háborualatti szövetségközi adósságok ügyét,s hangsúlyozza hogy Anglia csak annyit akar jóvátétel hadikövetelés .cimán kapni,amennyit magának kell fizetni hitelezőjének A:-.ieri kának ily cimen .iád vei pedig Amerika teljes követelését követeli,Anglia sem kérhet kevesebbet adósaitól,mint amennyit, maga fizet.Sz rendjén ia volna, csak elfelejtik azt,hogy a háborualatti adósságokat a közös győzelem érdekében ve ték fela szövetségesek, Zpen ezért a jóvátételi « i kérdés nem választható el a hadiadósságok '.igyótól Az olasz-francia viszonnyal foglalkozva az Echo de Paris 23*cikksorozata örömmel állapit ja meg^hogy a horizont tisztul,de azért a tárgyalások legfelljebb január második feliben kezdődhetnek, s nem igen gyorsan haladhatnak el*re,mert a rendezésre váró kérdések sem valami egyszerűek.Idézve egy meg nem nevezett olasz személyiség kijelentéseit, a cikk rámutat,hogy olasz részről azt hangoztatjak,hogy Itália a béke s ze rz J désben alig kapott valamit, s ha most többet követel,ez nem^ jelent intranzigenciát,hanem csak azt,hogy a megoldásnak mindkét részről teendő engedn.nyek árán kell és lehet megvalósulni,Azt is elismerik/