Lapszemle, 1927. december
1927-12-27 [1333]
Ez 9 irja a "T.Post", eresen belejátszik a balkáni problémába, melyet az olasz-francia ellentétek szitának. Komániának földrajzi fekvósénól fogva természetesen nagy szerepe van római és párisi tervekben. Eddig Ügyes lavirozási politikával el tudta kerülni a határozott állásfoglalást, de Románia nem nagyhatalom, hogy qz ilyen lavirozást sokáig megengedhetné magának, és egy Mussolini semmiesetre sem forrja ízt nyugodtan tűrni. Csak hogy egy olasz-román közeledés feltételezné a román-magyar ellentétek k i egyéni i tó sót, lévén Magyar ország Mussolini kombinációiban az egyedüli megbizható faktor, amelyre komoly alkalom esetén számithat, Romániának a Mussolini-f^e szövetségi politikába való bevonásáról tehát cssk ugy lehetne szó, ha Butarest és Budapest el óbb megegyeznének, ülrre azonban a "T.Post" szsrint vajmi kevés a kilátás, tekintve a két ország közötti ellentétek nagységát. Mindez valószínűre teszi tehát, hogy Bukarestha színvallásra kényszerül, inkába Franciaország mellé fog állni , mint Magyarország szövetségese Mussolini mellé. A "T.Post" azután rátér a tíalkán-problémának egy másik igen komplikált ós komoly fejezetére* a besszafrábiai kérdésre, amely a bukaresti urakat szintén erősen aggasztja, mert jól tudják, hogy egy orosz háború esetén fegyveres támogatásra egyik nagyhatalom részéről sem számithatnak. Mint józan reálpolitikusok belátják, hory az orosz veszedelmet cs*>k a Szovjettel való kibékülés utján háritliatják el. Ez a kibékülés biztos alapot azonban csak ugy nyerhetne, ha egy Szovjet-barát nagyhatalom közvetitené ós a német faktor igy kerül bele Bukarest aámitásaiba. Ug y gondolja, hogy Moszk vába Berlinen keresztül visz az ut, holott a francia orientációra való tekintettel Bukarestnek parisra is kell gondolni, haJAoszkvába_ akar jutni, aminek viszont első feltétele az volna, hogy a francianémet ellentétek kiegyenlítessenek, A német közvetitéa elnyerésére
