Lapszemle, 1927. december

1927-12-27 [1333]

gyár hogi igazságot feláldozná a politikának.­A ma^ar^f&egyori^jog^ és a Rómával kezdődő konkordátumos < tárgyalások katfaoliku* részről felvetett tervével foglalkozik az "Esti Kurir" karácsonyi számában és idézi a római mentalitáshoz igen közelálló katholikus magyar folyóirat deéember 5-i számában a főkegyúri, jogra vonatkozó cikkét, amelyben azt hangoztatja, hogy az egyház ezt a jogot, még a visszatérő Habburg-királynak sem adná többé vissza m nyiltan kijelenti, hogy a főkegyúri jog nemzeti és egyházi szempontból egyaránt káros, A cikk aa "Esti Kurir" közlése szerint, azt állit ja, hogy a magyar püspöki méltóság a katholikus jog szerint, ma már nem közjogi méltóság s megtörténhetik, hogy a pápa egyszerűen ráparancsol a magyar főpapokra* hogy felsőházi tagságukról mondjanak le 8 mert az egyháznak ezerszerte dr^Lbb a függetlensége, mint az, hogy a magyar felsőház tagjai legyenek. A cikk végeredményében odakonkludál, hogy 0 kössünk konkordátumot Somával. Ezzel szemben az "Esti Kurir" cikkirója rámutat, hegy a római Szent Szék Magyarországot kétoldalú szerződés­kötésre akarja kényszeríteni s tudni véli, hogy Klebelsberg Kunó ró­mai tárgyalásai során ily; irányú kezdő lépéseket is tett s ezzel szem­ben ellenzéki részről az "Esti Kurir* azt hangoztatja, ho^ Magyaror­szág semmi körülmények között konkordátumot a Szent Székkel nem köt­het a magyar közjog sérelme nélkül, mivel Magyarországon a katholiciz­mus helyzetét a fŐkegyuir jog szabályozza s idézi Pázmány Péter érve­lését, hegy a Szent Szék sem nem birt, sem nem predendálta a magyar ko­ronához tartozó püspökségekre nézve a kinevezési jogot. ­A nagyhtalraak budapesti követeinek karácsonyi békenyilatko­zata*- A • Pester Lloyd" karácaenyi szamában Durini di Monza gfóf» Louis Matieü de VÍenne gr°f francia, dr.Hans von Sch>en, német birodal­mi, Sir Colwill Barclay Nagybritannia és Mr.Buttler Wrigth amerikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom