Lapszemle, 1927. december

1927-12-27 [1333]

jelent őségére. A "Pesti Napló"-ben közölt cikkében * reviziot illetőleg rámatat, hogy még nincs nagyhatalom, amelynek hivatalos képviselői a reviziónak még a gondolatát ridegen el ne utasitanákj nyereségünk cm pán abból áll, de ez igen nagy jelentőségű* hogy ki számi thatlan arányokban és nem remélt gyorsasággal alakul át a müveit nemzetek közvéleményében Trianon megitálése* A megmozdult erkölcsi tényezők hatása végeredményben non fog elmaradni, de gyakorlati érvényesülésük kiszámíthatatlan* Örül jűnk a haladásnak és kerüljünk mindent, ami megakaszthatná ezt a haladást. Végeredményben ugy a belpolitikába!"^ mint a külpolitikáim ez utóbbiban mindenesetre még inkább Magyarország mérlegét aktivnak mondja, de ezt az aktivitást féltékenyen Őrzendő és mindéi hiba által könnyen elveszíthető kincsnek kell nyilvánítania.Berzeviczy Albert a "8 Orai Újság" karácsonyi szamában • királyka rdés körül támadt hirlapi polémiával kapcsolatban ismételten oasszefoglalja álláspontját s hangsúlyozza, hogy külpolitikánk tartósa ságátmagyar-olasz barátságot veszélyeztetné a magyar-osztrák personál unió. Andrássy Gyula gróf a"Magyar8ág"' k karácsonyi vezércikkében, valamint az • tíjság" karácsonyi jubileumi számának mellékletén és a "Pesti Hirlap"-ban™ királykórdésről közölt cikkében foglalja össze a magyar külpolitika főbb elveit és hibáit, ugyanakkor rámutat, hogy főkötelessógünk a külpolitikát a pártok felett álló magaslatra emelni s törekednünk kell a szellemi erőket összefogva külpolitikai érdekeink szolgálatába állitani. A "Magyarság" vezércikkében rámutat, hogy az Árpád-házi királyok idejében Magyarország részéről elegendő volt egy erős belpolitikai szerveset re tápászkodni, hogy jó külpolitikát csinálhassunk, mert tőlünk keletre félművelt törzsek laktak. A Balkánon még a hanyatló bizánci hatalom is megakadályozhatta az érdekeinket érintő aj államok alakulását, nyugati szomszédainkat pedig Róma'ós Itá-