Lapszemle, 1927. december
1927-12-03 [1333]
a Magyarországtól leghevesebben követeli ugyanannak a szerződősnek megtartását* A román kormány azzal védekezik* hogy a bolsevizmus megakadályozására sajátitatta ki a földeket* Valóban zseniális ötlet a bolsevizmus ellen ugy védekezni, hogy átvesszük a bolseviki módszereké senki kétségbe nem vonhatja, hogy Bratianu liberális pártja a földel kobzáénál még a bolsevistákat is felülmúlja, Nem igaz az, hogy a kisajátítás szükséges volt* mert az állam csaknem 2 millió hektárt hásikeze* lésben tartott meg magának. Nem igaz az, hogy a magyarok kérésének teljesítése Romániát pénzügyi válságba döntené,,, mert az állami kezelésbe tartott földek 12 %-val a magyar követelés teljesen kielégíthető. Nem igaz az., hogy a mágnások érdekeiről van szó s mert 280 kárvallott közül 200 kis- és középbirtokos« Nem igaz* hogy Romániában minden nagybirtokost ki saját itdtak,, mert Bratianu ós Stirbey birtokai megmaradtak* Románia üres kifogások mögé bújik* mert nem akar fizetni, A román álláspont elfogadása a nemzetközi jog és döntőbíráskodás csődjót jelentené^ politikailag pedig a bolsevizmus malmára hajtaná a vizet.. £ "pester Lloyd" és a "Budapesti Hirlap" ugyanekkor ismertetik Kunz József bécsi egyetemi magántanárnak a "Neue Freie Presse" hasábjain megjelent cikkét, amely a nemzetközi jog szempontjából mérlegeli a magyar-román birtokperek kérdését ós rámutat az általános nemzetközi jog a r ;ia alapvető tételére, hoey a kisajátítás fogalma magában foglalja a teljes ós megfelelő kártalanítást. Románia pedig a trianoni szerződéssel védett magyar állampolgárok kártalanitását tagadta meg /aücor, amikor az entente államaihoz tartózok állampolgárokat megfelelően kártalanítottak a földreform végrehajtásával kapcsolatban. Ugyanekkor a "Budapesti Hirlap" ós több reggeli lap megemliti hogy Jnles Cambon a Nagyköveti Tanács a "Revue des Mondea" legutóbbi számában«Románia ós az erdélyi agrárkérdés" címmel hosszabb cikket ir a román álláspont méltánylásával*-
