Lapszemle, 1927. december

1927-12-01 [1333]

Serédi Jusztinián kinevezésének hatásáról a "Budapesti Hirlap" azt maidja, hogy mivel a hir késő éjjel érkezett még nem számolhat be, de könynyen elképzelhető, ha az imént emiitett küzdelmekre gondolunk. Reméli, hogy a laikus publikum is azzal a megnyigvással fogja tudomásul venni a kinevezést, hogy a kormány és a Vatikán között teljes megegrezés jött létre. - A "Msgvarság" rámutat, hogy a Seródi Jusztinián nevóhez fűződő kombinációk hivatalos magyar körökben nagy meglepetést okozott, mindenki tudta róla, hogy hajiithatatlan hive a jogfolytonossági restaurációnak s ezért emeltek diszkrét kifogásokat kinevezetetóse ellen. E kifogások nem értek célt, a római Kúria nem barátja annak, hogy amegürült papi szókeket az interregnum bizonytalanságába tartsa. A "Magyarság" szerint a magyar kormány egyre jobban ragaszkodott ama meggyőződéséhez, hogy az esztergomi érseki szók nem egyszerű katholikus belügy, hanem kiváltképpen magyar főpapi méltóság, amelynek betöltésénél a Szentszéknek is fontolóra kell vennie a magyar kormány nézeteit és javaslatait, megindultak tehát a diplomáciai tárgyalások,amelynek során Glattfelder Gyula csanádi püspököt, Rott Nándor veszprémi püspököt, végül Zichy Gyula gróf kaolcsai érseket hozta javaslatba. Gasparri biboros nem óhajtott konfliktust a magyar kormánnyal és az ügyet egyideig pihentette, mialatt két párhuzamos diplomáciai munka folyt. A magyar kormány ós a Szentszék álláspontjának védelmében, s ez a diplomáciai tárgyalás végül is a római Szentszók győzelmével végződött. Ezt a kinevezést magyar egyházi körökben Orsenigo Cesare budapesti pápai nuncius sikerének tekintik.- A "Ma^ar Hirlap" is részletesen ismerteti a római Szentszék és a magyar kormány között folyt diplomáciai tárgyalásokat és tudni véli, hogy a tárgyalások első fázisa * volt, hogy Nagy Elek vatikáni magyar követet augusztus 34-ón felmentették állásából s helyébe Barcza György rendk. követet ós megh. minisztert nevezték ki. A tárgyalások sokáig húzódtak Róma azonban hajtjjaj^t-