Lapszemle, 1927. november

1927-11-29 [1332]

ügyében a mai lapok közlése szerint KHebelsbeig Kuné gróf közoktatásügyi miniszter fogadta Lederer Sándort a pesti izraelita hitközség el nőkét ós Dósy Géza országgyűlési képviselőt. A liberális lajatk ezzel kapcsolatban azt irják, hogy Lóderer Sándor kijelentette, hogy megbeszélésük bizalmas jellegű volt s KLebelsberg Kunó gróf hangsúlyozta ellőttük, hogy minden eszköze meg van az egyetemi rend fenntartása.ra. lóderer Sándor a "Magyarország"-ban megjelent nyilatkozata szerint a magyar zsidóság a numerus cíaususügyóban ma is ragaszkodik a Vázsonyi 72. mos által 1925-ben megfogalmazott álláspontjához, amely szerint ismételten hangsúlyozza, hogy a magyarországi zsidók magyaroknak vallják magukat, a magyar alkotmány jogain állanak és Trianon, amely az ország gyásza, nekik soha jogforrásuk nem lehet, A numerus clausus: Magyaroi*szág belügye, ezt a. magyar zsidók kizárólag itthon, a mi parlamentünkben, a magyar törvények ós jogaink alapján akarják és fogják megoldani A külföld beavatkozását pedig, bármilyen jóhiszemű is tisztelettel el háritják. A. deklarációnak ezt a lényegét ma is megismételik ós ma is az az álláspontjuk, hogy a numerus clausus kérdésében türelemmel várn& mert remélnek, ós hiszik, hogy Deák Ferenc és Kossuth Lajos Magyarországa az alkotmány álláspontján áll,-/A zsidó hitközségiek ez az ujabb nyilatkozata mintegy válasz akar lenni a Turi Béla által javasolt megoldási tervre/. A vánnsgyei reform körüli cent rumtömörülés kérdésével ma a "Nemzeti Újság" foglalkozik s rámutat, hogy a szervezkedés főként a régi vármegye függetlenségének biztosítása. Scitovszky belügyminiszter nyers tervezetének két pontját kifogásolják különösen. Az egyik az,hogr veszedelmes, ha a mindenkori kormány hatalmat kap a vármegyei törvényhatóság feloszlatására, a másik kifogás pedig a ttrvónyhatóságok összeállítására vonatkozó terv ellen merül fel. Kifogásolják, hogy helyet kapjanak olyan elemek a vármegyénél, akik edd% csak a városi törvény-