Lapszemle, 1927. november

1927-11-22 [1332]

Zichy János gróf Ottó névnapi beszéde mint már tegnapi szemlénkben is jeleztük a legszélesebb körökben kelt feltűnést. Megszólaltatja a királykor dósben as összes politikai pártokat és a legkülönbözőbb sajtóorgánumokat, Zichy János gróf ama már tegnapi szemlénkben is emiitett megállapítása kelt legélénkebb visszhangot a sajtóban,hogy a nemzet azért veszítette el királyát, mert nem volt méltó arra, hogy királya legyen s a nemzetnek vezekelnie kell, hogy visszanyerhesse királyát, a másik s a legélénkebb ellentmondást kiváltó ama kijelentése, hogy az ifjú király nagykorúsága idejére remélhetőleg a nemzet is nagykorú less s levonva a hosszú évek tapasztalatainak tanulságát, akkor át fog törtetni ifjú királyink akár a világ lángtengerén, hogy elfogli ja trónját.Figyelmet érdemelj hogy még a legitimista "Magyarság" is szüle sógesnek tartja megállapítani a liberális sajtó lámájával szemben,hogr Zichy János beszéde .egynémely megállapításának rossz indulatul ag elfsrdithetŐ értelme ad alkalmat a polémiára. Lehet, mondja a "Magyarság", hogy a keresztény párt vezérének némely kijelentése nem volt alkotmányos és politikai szempontból a legszabatosabb, sokan félreértették pl azt a mondatát, mely szerint a nemzet elveszítette királyát, azért ment nem volt tlég méltó arra, hogy királya legyen. A "Magyarság" nyilvánvalónak mondja, hogy Zichy nem a nemzetet tartja méltatlannak arra,h©£ királya legyen, hanem csak az 1918-as októberi nemzetet, illetőleg azt a társadalmat, ame]y tűrte, hogy a lógós katonák ós az idegen szemét szövetsége ledöntse a 900 éves magyar alkotmányt. - A "Nemzeti Újság" megállapítja, hogy kemény beszéd volt az, amelyet Zichy János gróf mondott, baját szavai hangsúlyozzák, hogy kemény volt* a "Uemzetí Újság" azonban hozzáteszi, hogy igazságos te mert volt olyan idő, mikor a nsi zet nem volt méltó önmagához, mert leszállt arról a magaslatról, ahová