Lapszemle, 1927. november

1927-11-21 [1332]

a Horthy-ellenes liga meglássa azt ia„ hogy a Horthyzmus és fascizmus nem magyarországi .különlegesség, hanem nemzetközi jelenség* Az ellene való harcnak tehát, az osztályharc formáját kell hogy öltse,^ és amunkásosztálynak kell annak aélére állnia. A Liga eddig becsületes őszinte küzdelmet vivott a Horthyzmus ellen, de mert az osztályok közötti különbséget nem viliágit ja meg, nem segíti elő a dolgozó tömegek ideológiai tisztánlátását, ami szükséges a harc vezetéséhez. ISgy másik cikkében az "Uj SLőre" /25/, különösen Apponyftt támadja, mint aki a szohormoz^alom ólén áll. Rámutat, hogy Apponyi min dig Habsburg-politikát folytatott ós üldözte a munkások szabadságjogait. Az amerikai magyar munkásoknak tehát semmi okuk, hogy lelkesed jen ár a Kossuth-raozgalómért. Hiába hangsúlyozza Kun Andor a "Népszava"-ban, hogy az amerikai zarándokutnak semmi" propaganda célja nem lesz. Ezt neki Magyar-Amerikában senki sem hiszi el. Az amerikai magyar munkásságnak,, tehát gondoskodnia kell arról, hogy elvegyék a magyar zraándokok szónoklási kedvét.Az "A.M.Nópszava" /6/viszont egyik vezércikkében elégtétellel állapit ja meg, hogy a becstelen agitátoroknak nem sikerült elgáncsolni a szobormozgalmat. Az araerikai magyarság megállta a helyót.ós hála nagylelkűségének a szoboralapra indított gyűjtés eddig is fényesen sikerült. Néhány hót múlva együtt lesz a szükséges összeg. Az amerikai magyarságnak ez a diadala ujabb bizonysága annak, irja a lap* hogy Berkó jól ismeri az amerikai magyarságot: tudta, hogy az eszmét diadalra viszi. A kapavágási ünnepéliy megmutatta, hogy az amerikai magyarság hü maradt a Kossuth-ideálokhoz.A budapesti Kossuth-szoborról elragadtatással ir Takaró Géaz za ^A,M*Nópszava"-'ban. H^yfcen megállapi^a, hogy még ennél is szebb a New-Yorkban felállítandó Kossuth-szobor, amelynek főalakj&it Horvay műtermében volt alkalma látni. ISI őre is az amerikai magyarság; szeretetébe ajánlja a szobrot,, amely a budapestivel együtt két pillér jót