Lapszemle, 1927. november
1927-11-21 [1332]
dekében felvetődött a raagyar-osatrák-cseh gazdasági unió gondolata, A cikkiró ugy látja, hogy ebből az midből sem Csehország, sem "^agyarország nem kérne, mert egyrészt Magyarország nem birnáel a két másik állam konkurenciáját, másrészt a magyar agrártermelés nem bimá el a három ország táplálását a ez a kombináció az entente számára sem valami nagy biztonságot jelentene, amelyben 11 millió szlávval szemben 20 millió germán és magyar volna. Itt aztán egy hirtelen fordulattal rámutat e kombinációval szemben az Anschluss-mozgalomra, amelynek igazi célját De Givette abban látha, hogy Németország Ausztrián keresztül akar Magyarország határához jutni, amely elégedetlen ós minden külső támaszt nélkülözve könnyen zsákmánya lehet a Német Birodalomnak, Igy aztán nyitva állana az ut Németország előtt a Balkán felé Mitteleuropa megalakitására. A francia cikkiró tehát Ausztria megsegitósót sürgeti ennek elháritására s hangoztatja, hogy figyelemmel kell kisérni Magyar ország helyzetet s meg kell értetni a magyarokkal, hogy a germnizáció minden másnál nagyobb veszedelem. - A "Budapesti Jíirip" berlini tudósítója egy hosszabb cikkben foglal kőzik Marx és Streseraann bécsi utjának hátterével és rámutat* hogy Seipel nem valami lelkes barátja az Anschl uss-nak s a csatlakozás egyetlen alkalmas pillanata 1918, őszén elmúlt, most pedig a Népszövetség hozzájárulásával való megvalósitása szinte reménytelen, mert a Népszó vet ségiTanács egyhangú határozatot nem hozhat,háborús lehetősége pedig szinte operettbeli karikatúra je lentőségóre törpül, ha számbavesszük Ausztria lefegyverzettsógót a csélakozás problémáját csak Németország akarhat ja raegol dani ;; de QZ csak a békeszerződések revíziójának keretében történhetnék meg 4A szerb vajdasági határvidék magyarságának ujabb sérelme . A "Budapesti Hirlap","a" n Magyarság"~ a "Haazeti üjság*, a "Pesti Hirlap"7"ós"a""Pesti Napló" belgrádi tudósítás nyomán szóváteszik,hogy a va jdasá^"má^a~ós"nemet kisebbség körében mily nagy izgalmat kelt a szerb telepítési politika egy ujabb burkolt formájú merénylete. Ugyan-
