Lapszemle, 1927. november

1927-11-21 [1332]

A bókerevizió békés lehetőségéről cikkezik báró Wlassics Gyula a Felsőház elnöke a "^ester Lloyd" és a "Pesti Napló" vasárnapi szá mában.Mindenekel őt t szóváteszi., hogy a magyar közvéleményben gyakran találkozunk azzal az óhajtással* hogy a kormány vigye a bókerevizió lágyét a Nemzetek Szövetsége elé. Ha pedig nem bizik a Nemzetek Szövetségé ben egy külön diplomáciai kongresszus összehívása érdekében tegyen lépéseket. Wlassics Gyula ugy látja* hogy egy ilyen kongresszus összehívása céltalan* mert az sem különbözne a Hemzetek Szövetségétől mint politikai intézménytől,, ott is a különböző kormánykiküldbttek találkoznának éppen ugy mint a Népszövetségben, már pedig a Nematek Szövetsége számunkra sokkal szilárdabb alap* mert a Népszövetség egyezségokmányának 19-im paragrafusa határozottan kimondja a revizió lehetőségót. Azzal a lehetetlen érveléssel* hogy az egyezségokmány 19-ik paragrafusai világháborút befejező békeszerződésekre* mint alapszerződésekre nem vo natkozik,, már kezdenek felhagyni s a békeszerződés érintetlenségéről újra és ujr^ megismételt kijelentések csak hangulatkeltő frázisok.Arra azonban, mondja Wlassics Gyula , most felelősségérzettel biró kormány nem vállalkozhatik,, hogy kellő előkészítés és a viszonyok tapintatos mérlegelése nélkül csak azért* mert a 19-ik szakasz megengedi,a Népszövetség hivatalos napirendjére kérje; kitüzetni a revizió kérdését. ELénb a Népszövetségben képviselt államok kormányait kell megnyerni a magyar igazság számára* 8 második kötelesség pedig a világ közvéleményének felvilágositó munkája, mert S8jn03 a világ közvéleménye, még mindig nincs tudatában annak, hogy mi történt Magyarországgal. Eljutottunk odáig a Rothermere-akció következtében, hogy a két nagy angolszász közvélemény mellénk: állt s hogy a hivatalos Anglia és Amerika sen zárkózik el kellő időben a trianoni igazságtalanságok nemzetközi orvoslása elől. A mi esetünkben ninc3 szükség a Gambetta parancsának megtar*