Lapszemle, 1927. november

1927-11-03 [1332]

Romániának joga volt a kisajátításhoz* ^z a joga a szuverenitásából fakad ás senkinek sem szabadna beleavatkoznia az 5 bels* törvényes akciójába, ismétlem, nem tud cm , hogy a magyar parasztok ellen követtek-e el jogtalanságokat, hogy ezeket is kisajátitották-e avagy nem részesítették a földosztásban, azonban arra az álláspontra helyezkedem, hogy ami a magyar parasztokat illeti, sáncban jogszerűen történt, s ha így van, jol van így. Ami viszont a mágnásokat illeti, itt is ismétlem: Románia jól tette, hogy kisajátította őket és birtokaikat szétosztotta a parasztoknak. " Hangoztatta a továbbiakban Károlyi, hogy eme nézetében az sem tántorítja meg, hogy kisajátították '^rcélyben a nővérének a birtokát is, akire pedig igen sokat ad. Végezetül aztán megint a Be thlen-rezsim ellen rontott ki pár szóval és leszögezte hogy csakis egy Magyarországon is eszközlendő flemokia tikus agrárreform teremtheti meg a baké t Középeuropában. Az Adevenü. testvérlapja, a Dimineata 31 persze mindjárt vezércikkezik is Károlyi fenti nyilatkozatiról. A legnagyobb elismeréssel szól Károlyiról, aki " egyike a legjogosoltabbaknak ahhoz, hogy az erdélyi agrárperek ügyében beszéljen. " Nagy vonásokban elismétli a ;/

árolyi által mondottakat, ama nézetének ad kifejezést, hogy Károlyi nyilatkozatai minden bizonnyal igen mély benyomást fognak kelteni s végezetül maga a lap is arra a konklúzióra jut, hogy ha majd a demokratikus ideál realizálva lesz Romániában is, ahol ez az agrárreform folytán már könnyebb valami és Magyarországon is , akkor majd meg tudja érteni egymást a két nép s a béke biztosítva lesz.